A pajzsmirigy anatómiája és élettana

TARTALOM

1. A pajzsmirigy anatómiája

2. A pajzsmirigy élettana, működésének szabályozása

3. A jódhiány és a pajzsmirigy működése

4. A szelén hatása a pajzsmirigyre

1. A pajzsmirigy anatómiája

A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt, ott, ahol a férfiaknál a nyakkendőn a csomó van. A pajzsmirigy egy U alakú szerv, melynek két lebenye az U-betű egy-egy szárának felel meg, míg az összekötő részt isztmusznak nevezik. A pajzsmirigy normális jódellátottságú vidékeken körülbelül akkora szerv, mint az ember hüvelykujjának az elülső perce. Magyarországon, melynek nagy része jódhiányos területen fekszik, ennél 50-60%-kal nagyobb a pajzsmirigytérfogat átlaga.

Általában nem lehet észrevenni a normális nagyságú pajzsmirigyet, de vékony nyakú nőknél sokszor láthatóvá válik. Nyelést követő fel-lemozgása is szembetűnő lehet, még inkább feszült, ideges állapotban, amikor vérbővé és duzzadttá válik (nem egyszer gombócérzést, nyaki szorítást okozva). Ilyen esetben néha a szívverésnek megfelelő lüktető mozgása is érezhető, látható.

1. Ábra: A pajzsmirigy anatómiája

(forrás: Depositphotos_110189306_m-2015.jpg)

2. A pajzsmirigy élettana, működésének szabályozása

2.1. A pajzsmirigy hormonjai

A pajzsmirigy számos hormon-termelő (belső elválasztású) mirigyünk egyike, mely a pajzsmirigy-hormonokat termeli, és juttatja a véráramba. Ezek a hormonok a szervezet összes sejtjébe eljutva fejtik ki hatásukat. A pajzsmirigy két hormont termel. Az egyik a tiroxin (vagy T4), mely négy jódatomot, a másik a trijód-tironin (vagy T3), mely három jódatomot tartalmazó fehérje.

A pajzsmirigysejteknek a normális hormontermeléshez jódra van szükségük. A jódot egy aktív transzport során a keringésből veszik fel. A felvett jód a sejtekben H2O2 segítségével oxidálódik és beépül a thyrozinmolekulákba. Ezt a folyamatot a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) nevű enzim katalizálja. Egy jódatom beépülésével képződik a 3'-monojód-thyrozin (MIT), két jódatom beépülésével a 3',5'-dijód-thyrozin (DIT). Két DIT molekula kötésével alakul ki a tetrajód-thyronin, azaz a négy jódatomot tartalmazó thyroxin (T4). Egy DIT és egy MIT molekula alkotja a három jódatomnal bíró trijód-thyronint (T3).

Az elkészült hormon a pajzsmirigyben tárolódik (a tireoglobulinnak nevezett fehérjéhez kötve, a pajzsmirigy kolloidnak is hívott raktáraiban). Innen a szervezet igényei szerint a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) hatására szabadulnak ki a véráramba.

A pajzsmirigy 90%-ban T4-et termel, melynek a biológiai aktivitása 3-4-szer gyengébb a T3-énál. A T4 a sejtekben T3-má alakul át, mert ez a biológiai hatást kifejtő forma.

Ebben az átalakulásban meghatározó szerepük van a dejodináz nevű enzimeknek. A dejodináz-1 és 2 az aktív T3-t képezi, a dejodináz-3 pedig a hatásnélküli ún. reverz T3-t (rT3). Később mind az aktív T3, mind a rT3 lebomlik inaktív T2-vé. A szervezetben a 80-90 százalékban a T4 van jelen, 10-20 százalékban pedig a T3.

2. ábra: Pajzsmirigy hormonjai

(forrás: Depositphotos_212033842_m-2015.jpg)

Reverz T3 jelentősége

• A reverz trijodothyronin (rT3) a trijodothyronin egyik izomerje. Ez a harmadik legnagyobb frakcióban elválasztott jodothyronin (0.9%) [tetrajodthyronin- thyroxine 90% / trijodthyronin9%]
• A rT3 szintje megemelkedik nonthyreoideal illnes – euthyroid sick syndrome esetén; amikor a rT3 kiürülése csökken, míg a képződése változatlan marad (ennek oka az 5’ dejodináz aktivitás csökkenése illetve a rT3 csökkentfelvétele a májba). Ideális esetben a vérből mért T3/rT3x100 értéke 1.06-2.2 között van.

A rT3 a T4-ből alakul át a szövetekben, valamint minden egészséges szervezetben is termelődik kis mennyiségben.

A rT3 anyagcsere szempontból inaktív hormon, de megvan az a képessége, hogy kötődik a T3 felvevő receptorokhoz. Ennek a reakciónak a következménye, hogy az anyagcsere szempontjából fontos T3 nem jut be a sejtekbe. Így az aktív hormon (T3) nélkül a sejtekben hiányállapot alakul ki. Ennek következtében pajzsmirigy alulműködés tünetei jelentkeznek.

2.2. A pajzsmirigyhormon termelésének szabályozása

A pajzsmirigy-hormonok termelése, mint a legtöbb hormontermelő szervünk, a lakás fűtését szabályozó termosztát működési elvéhez hasonlítható. Az agyalapi mirigyünk által termelt tireotropinnak (TSH) nevezett hormon serkenti a pajzsmirigyhormon termeléshez szükséges összes lépést, egyúttal elősegíti a hormonoknak a véráramba kerülését is.

3. ábra: Pajzsmirigy működés szabályozása 1.

(forrás: Depositphotos_167308460_m-2015.jpg)

• Amikor a szervezetnek pajzsmirigy-hormonra van szüksége, akkor ezt érzékelve az agyalapi mirigy TSH-t választ el, mely a pajzsmirigyet hormontermelésre és hormon-kiválasztásra serkenti.
• Amint a vérben megfelelő szintet ér el a pajzsmirigyhormon koncentráció, az agyalapi mirigy nem termel több TSH-t, és ezáltal a pajzsmirigy aktivitása is lecsökken. Ezt az egész folyamatot hívják negatív visszacsatolásnak.

4. ábra: Pajzsmirigy működés szabályozása 2.

Ezenkívül más is befolyással van az agyalapi mirigy TSH elválasztására, főként a hipotalamusznak nevezett, az agyban elhelyezkedő kicsiny szerv által termelt tireotropin-felszabadító hormon. A pajzsmirigyhormonok szállításáról A vérben a pajzsmirigy-hormonok több mint 99%-a a tiroxin-kötő fehérjéhez kötve kering. Ez biológiailag inaktív forma. A pajzsmirigy tényleges állapotáról a szabadon keringő, biológiailag aktív 1%-nál kisebb frakció ad pontos felvilágosítást. A pajzsmirigy-hormon meghatározások közül éppen ezért jóval értékesebb a szabad T4 (angolul free T4, azaz FT4) vizsgálata, mint az össz-T4 (nevezik TT4-nek vagy jóval gyakrabban egyszerűen T4-nek) értéké.

Ennek magyarázata, hogy a tiroxin-kötő vérfehérje szintjét (és ezáltal az össz-T4 szintet) is számos körülmény befolyásolja; leggyakrabban terhesség, fogamzásgátló vagy más szteroid-tartalmú készítmény használata. Az utóbb említett állapotokban a T4-meghatározás megtévesztő lehet, pajzsmirigy-túlműködésre utal, miközben az FT4 vizsgálata helyesen jelzi a valóságos helyzetet

2.3. Pajzsmirigyhormonok élettani szerepe

• A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák.
• Elősegítik a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását, vagyis az alapmetabolizmust, a sejt energiafelhasználását.
• Továbbá, a pajzsmirigy-hormonok befolyásolják a fehérjék szintézisét és növelik a szervezet érzékenységét katekolaminokkal (például adrenalin) szemben.
• A pajzsmirigy-hormonok fontosak valamennyi sejt fejlődéséhez és normális differenciálódásához, fontos szerepet játszanak a magzat testi és idegrendszeri fejlődésében.
• Az izomsejtekben a pajzsmirigy-hormonok úgy módosítják a myoglobulint, hogy az egy kifejezettebb ATP-áz hatással és kontrakciótulajdonságokkal bír, és így munkabíróbb.

3. A jódhiány és a pajzsmirigy működése

A pajzsmirigy hormonok termelődéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A mindennapi táplálkozás során a szervezetbe kerülő jód a pajzsmirigyben raktározódik. Mivel a szervezet jódhiányos állapota a pajzsmirigy alulműködését idézheti elő, a pajzsmirigy jód készleteinek felmérése rendszerint a jódhiány tünetei alapján, a pajzsmirigy hormonok vizsgálatával történik. A jódhiány tünetei tehát a pajzsmirigy alulműködés jeleihez nagyon hasonlók. Magyarország nagy részén – kivéve az Alföld közepét – nincs a talajban elegendő jód, pedig a pajzsmirigy jód ellátottsága kihat az anyagcserére, a különböző hormonális és fejlődési folyamatokra is.

4. A szelén hatása a pajzsmirigyre

A szelén kulcsfontosságú eleme az emberi test működési egyensúlyának fenntartásában. Befolyásolja az immunológiai válaszokat, a sejtnövekedést és a vírusok elleni védelmet. Az általános hatásokon kívül leginkább a megfelelő pajzsmirigy funkcióban játszik szerepet. Alapvető fontosságú a pajzsmirigyhormonok szintézisében és működésében, valamint védi a sejteket a szabad gyököktől és az oxidatív károsodástól.

Élettani körülmények között napi 60 μg és 75 μg szelén bevitel szükséges a szelént tartalmazó enzim aktivitásának fenntartása.

A szelénhiány hozzájárul a glutathion peroxidáz (GPx) csökkent aktivitásához, ami oxidatív károsodáshoz vezethet, ami a pajzsmirigy csökkent aktivitását okozhatja. A szelén hiány miatt kialakuló pajzsmirigy alulműködés jelei az állandó szellemi és fizikai fáradtságérzés, indokolatlan testsúlygyarapodás, illetve hatással lehet a fertilitásra is, befolyásolhatja a terhesség lefolyását.

Ezen túlmenően az alacsony szelénkoncentráció autoimmun folyamatokat okoz a pajzsmirigyben, ezért a szelénhiány alapvető szerepet játszik az autoimmun Graves-kór patogenezisében is. A sejtciklus szabályozása miatt a szelén koncentrációjának csökkenése a pajzsmirigyrákot is okozhat.

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt vagy az Ön által használt készítmény betegtájékoztatójának elolvasását!

►Lásd még:

A pajzsmirigyfunkciót befolyásoló gyógyszerek

A pajzsmirigy működése

A pajzsmirigy működése és diétás lehetőségek

Pajzsmirigy betegségei

Pajzsmirigyműködés és fertilitás

Irodalom

• Fonyó, A.: 29. fejezet - A pajzsmirigy működése. (in: Az orvosi élettan tankönyve), Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011.
• Leövey A.: A pajzsmirigy betegségei. (in: A belgyógyászat alapjai 2. szerk: Tulassay Zs., Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011.
• The Thyroid Gland
• Shahid, M. A.és Sharma S.: Physiology, Thyroid Hormone