Az elhízás szövődményei

A mindennapos szóhasználatban a kövérség és a súlyfelesleg értelmezése nem válik élesen ketté. A túlsúly (súlyfelesleg) alatt a test magasságához viszonyított testtömeg növekedés, míg kövérség alatt a szervezett zsírtartalmának növekedését célszerű érteni. Magyarország felnőtt lakosságának egyharmada túlsúlyos. Az életkor előrehaladtával az elhízás egyre gyakoribb. Új felmérések alapján a 20-30 év közötti nők körülbelül 20%-a elhízott, az 50-60 éves korosztály esetén ez a szám több mint 50%.Az elhízás során rövid és hosszútávú szövődmények alakulnak ki. Az elhízást az utóbbi években már betegségként tartják nyilván, olyan krónikus betegségnek, amely tartós kezelést igényel, testsúlycsökkentést, majd a testsúly megtartását.(G.S.)

---

TARTALOM

1. Az elhízás kockázatainak általános szempontjai

2. Az elhízás nem szülészeti-nőgyógyászati következményei

3. Szülészeti-nőgyógyászati következmények

4. Egyéb nőgyógyászati következmények

5. Az elhízás gazdasági terhei

A SZÖVŐDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

---

1. Az elhízás kockázatainak általános szempontjai

1.1. Relatív elhízás kockázata

A túlsúlyos állapoton és a kövérségen kívül a testtömeg növekedése is okozhat testi és lelki problémákat még akkor is, ha a testtömeg a normál tartományban (BMI<24>Azok, akik 5,0-7,9 kg- híznak 1,9-szer nagyobb az esélyük a cukorbetegség kialakulására, illetve 1,9-szer nő a szív koronária betegségek kialakulásának esélye azokhoz viszonyítva, akik megtartották 18 éves korukban mért súlyukat. 11-20 kg hízás 1,69-2,52 -szörösre emeli az agyi infarktus kialakulásának kockázatát. A hízás igazoltan fokozza az emlőrákot azon nők között, akik soha nem használtak hormonkészítményeket. Az egészség szempontjából nemcsak a kövérek arányát szükséges csökkenteni, hanem a felnőttkori hízás mértékét, hogy az ne haladja meg a 4,5 kg-t.

1.2. Az egyenletes elhízás kockázata

Az egyenletes elhízás –az úgynevezett “körte-típusú - jobb indulatú betegség, mint a hasi típusú elhízás. Az egyenlete elhízásnál is kialakulnak szervi szövődmények, de ezek gyakorisága elmarad a hasi típusú elhízásban szenvedő nőknél várható és megfigyelt szövődmények számától.

1.3. A hasi típusú elhízás kockázata

A főleg a deréktájon, hason kialakuló  hasi típusú kövérség (almatípusú elhízás) a veszélyesebb az egyenletes elhízásnál, mert elsősorban ennek kialakulása fokozza a magas vérnyomás, a kóros vérzsírok, 2. típusú cukorbetegség és a szív koszorúereinek betegségeinek gyakoribb előfordulását. Az elhízás különleges formája a szülészeti nőgyógyászati gyakorlatban viszonylag gyakran előforduló polycystas ovarium szindróma, mely a petefészekben ultrahanggal észlelhető sok apró ciszta mellett hasi típusú zsírfelhalmozódással jár. A zsírfelhalmozódás oka, illetve a következményes anyagcserezavaroknak fontos szerepet játszik a kórképpel együtt járó kockázati tényezők, illetve a petefészek működési zavarainak kialakulásában.

1.4. Elhízás serdülőkorban

Gyermekkortól kezdve a túlsúlyos állapotnak kiemelten nagy társadalmi és egészségügyi jelentősége van.  Minden anyának és családorvosnak figyelnie kellene az elhízásos tünetekre. Sajnos nagyon elterjedt a köztudatban, hogy a kövér csecsemő, a testes gyerek a szép, az egészséges, holott a sovány testalkat jóval kevésbé hajlamosít egy sor súlyos betegségre. Nem szabad tömni a gyerekeket, s nagy felelőtlenség a helytelen étkezési szokások kialakítása. Serdülőkorú lányoknál a kövérségtől való félelem gyakori jelenség. Ebben az életkorban néhány szociális tényező nagyobb jelentőségű, mint az egészség, és ez nem megfelelő táplálkozáshoz vezet.

A serdülőkorban kialakuló kövérség számos szempontból fokozott rizikót jelent későbbiekben is. A kövér lányoknál hamarabb kezdődik a pubertás, mint nem kövér társaiknál.  Pozitív kapcsolat igazolható a tinédzser korban kialakuló kövérség és a későbbi életszakaszban kialakuló menstruáció rendellenesség (irreguláris ciklus, bő vérzés) és fokozott szőrnövekedés (hirsutismus között).

Irodalmi adatok szerint a tizenéves korban kialakuló kövérség fokozza az emlőrák kialakulásának kockázatát.  A gyermekkori kövérség növeli a felnőttkori kövérség valószínűségét is.

Az eddigi vizsgálatok szerint a serdülőkori kövérséget nem a születési súly, hanem a szülőknél előforduló kövérség határozza meg elsősorban. A magzatra ható tényezők közül (anyai kövérség, cukorbetegség, terhesség alatti testsúly növekedés) az anyai cukorbetegségnek lehet hatása az újszülöttnél később kialakuló kövérségre, de a szerzők véleménye szerint valószínűleg komplex hatások befolyásolják a magzat energia anyagcseréjének kórossá válását.

2. Az elhízás nem szülészeti-nőgyógyászati következményei

2.1. A kövérség pszichoszociális következményei

 Az elhízás szervi elváltozásokon kívül lelki és társadalmi következményekkel is jár, mely miatt ugyancsak érdemes érdeklődni a kezelési lehetőségekről.

A saját testről kialakult vélemény jelentős probléma sok elhízott, fiatal nő számára. Társasági helyzetekben szélsőséges félénkséghez és kellemetlenség-érzéshez vezet, egyes esetekben munkavállalásnál is hátránnyal jár. A társadalom elvárja, hogy az emberek, főleg a nők ne legyenek kövérek. A kövéreket munkavállalásnál, a megállapított jövedelmnél negatív megkülönböztetés érheti, és kedvezőtlenebbek az esélyeik a házasságkötésre.

Kövérséggel járó néhány tünet

• Előnytelen megjelenés.
• Szűknek bizonyuló ruhák.
• Hasi díszkomfort.
• Légszomj.
• Lábfájás és bokaduzzanat.

2.2. A kövérség szervi szövődményei

Az elhízás betegség, még akkor is, ha egy családon belül halmozottan fordul elő, melyhez különböző egyéb betegségek társulhatnak. Az elhízás mértékével a társuló betegségek kialakulásának esélye növekszik.

2.2.1. Nem nőgyógyászati következmények

A nem nőgyógyászati szövődmények közül az elhízás következtében fokozódik a cukorbetegség kialakulásának esélye, a szív ereinek betegségei. A szív ereinek kialakulásában az emelkedett vérnyomás, kóros vérzsír, és a fokozott véralvadás egyaránt szerepet játszik Az előbbi betegségekhez képest kisebb mértékben nő az epekövesség, a vastagbélrák, légzési problémák, a szív ritmuszavar, illetve a szívelégtelenség gyakorisága.

A nők kövérségének jelentősége hívja fel a figyelmet, hogy - a férfiakhoz képest - az elhízás nagyobb relatív kockázatot jelent nők között a felnőttkori (2. típusú) cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívinfarktus kialakulása szempontjából. Epidemiológiai tanulmányok szerint azok a nők, akik 40 éves korukban komoly túlsúllyal bírtak, átlagosan 7,1, míg ugyanezek a férfiak 5,8 évvel éltek rövidebb ideig kevésbé súlyos társaiknál. Különösen nő a kockázat a dohányzók között.

Ebben jelentős szerepet játszik a hasi típusú elhízásban észlelhető zsír- és szénhidrátanyagcsere változása is

(forrás: Despres J.P. és mtsai: Arteriosclerosis  1990;10:497-511.)

►Lásd még:

#A SZÖVŐDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

2.2.2. Nőgyógyászati következmények

Nőgyógyászati szövődmények közül legjelentősebbek a peteérési zavar – következményes vérzészavarral és meddőséggel - terhesség és szülés alatti szövődmények, méhtestrák, ami a méhnyálkahártya hyperpláziája következtében alakul ki a progeszteronnal nem egynsúlyozott ösztrogén hatás következtében.

(Depositphotos_37011737_l-2015.jpg

3. Szülészeti-nőgyógyászati következmények

 A kövérség, illetve a következményes hormonális állapotnak számos szülészeti-nőgyógyászati jelentősége van. Az obesitas során felszaporodó zsírmennyiség és a nőgyógyászati hormonok között számos, részleteiben még nem ismert kölcsönhatás van. A megváltozott hormonális és anyagcserehatások módosíthatják egyes szülészeti-nőgyógyászati diagnosztikai, és terápiás beavatkozásokat.

3.1. Menstruációs zavarok és meddőség

A klimax előtti életkorban lévő kövér nőknél gyakoribb a rendszertelen menstruáció és a vérzéskimaradás. Minél nagyobb a testtömeg-index 18 éves korban, annál nagyobb az peteérési zavar miatt kialakuló meddőség kialakulásának esélye, még abban az esetben is ha a BMI nem éri el a kövérség kategóriáját.

A hasi (alma) típusú elhízás nők között gyakran társult a petefészek cisztikus elváltozásával (policisztás ovarium), meddőséggel, menstruációs zavarokkal, és fokozott szőrnövekedéssel vagy pattanásokkal.

A PCOS hátterében gyakran igazolható az inzulin szint emelkedése, amelyet az úgynevezett inzulinrezisztencia okoz. Ezeknél a betegeknél nemcsak a nőgyógyászati és szülészeti betegségek előfordulása gyakoribb, hanem a szív- és érrendszeri betegségek is.

 3.2. Kövérség hatása a menstruációra és fertilitásra

A kifejezetten kövér nők között a menstruációs rendellenességek előfordulása 3,1-szeres, a normál súlyúakhoz viszonyítva. A polycystas ovarium szindróma (PCOS) kövérséggel, fokozott szőrnövekedéssel (hirsutismus), peteérés hiányával (anovuláció), a petefészek (ovarium) cisztikus elváltozásával és emelkedett inzulin koncentrációval járó kórkép. A PCOS különleges jelentősége az, hogy a szülészeti-nőgyógyászati problémákon kívül fokozza a kardiovaszkuláris betegségek, közöttük a magas vérnyomás, a szívinfarktus ás az agyér thrombozis kialakulásának esélyét is.

 3.3. Terhesség alatti komplikációk

 A terhesség előtti magas testsúly fokozza a terhesség alatt kialakuló magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a húgyúti fertőzés, a császármetszés, az újszülöttek rosszabb állapotban születnek (alacsonyabb Apgar-status), nagyobb a születési súly ( magzati makrosomia) és a szülés körüli magzati halálozás (perinatalis mortalitas) gyakoriságát.

• Már a terhesség kezdetén is több kövér nőnél igazolható magas vérnyomás, mint a normál testsúlyúaknál, továbbá ezek a terheseknél tízszer nagyobb a kockázat az úgynevezett súlyos formájú praeeclampsia kialakulására, ami magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és ödémával jár.  A kövér terhesek között a cukorbetegség kialakulása is gyakrabban fordul elő.
• A kövér terhesek között gyakoribb a hüvelyi szülésbefejező műtét és a császármetszés gyakorisága és nagyobb a műtét alatt vérvesztés mennyisége. A kifejezett kövér terhesek között gyakrabban alakulnak ki légzési komplikációk, műtét utáni fertőzések, illetve magasabb az anyai halálozás is, mint a normál súlyú terhesek között.
• A kövér terheseknél gyakrabban alakulnak ki szövődmények szülés alatt is, melyek következtében megnövekszik a császármetszés gyakorisága. Fokozódik az altatás kockázata, növekszik az oxigén hiányos állapot kialakulásának száma, és nehezebb a különböző altatási eljárások kivitelezése (epidurális, inhalációs anesztézia).
• A kövér terhesek között 13-szor gyakoribb az elhúzódó szülés, és gyakrabban van szükség szülés művi megindítására.
•  A szülés utáni komplikációk közül gyakrabban alakul ki seb- és a méhnyálkahártya (endometrium) gyulladása, húgyúti fertőzés, továbbá a műtéti seb szétválása.
• A kövér asszonyoknál kialakuló terhesség alatti fokozott anyai és magzati kockázat független a petefészek szerkezetétől, tehát azoknál a kövér nőknél is kialakul, akiknél PCOS nem igazolható.

Az anyai és magzati szövődményeket a zsíreloszlás befolyásolhatja – a hasi típusú elhízás kedvezőtlenebb - de ennek egyértelmű igazolására további vizsgálatok szükségesek. 

 3.3. Magzati fejlódési rendellenesség kockázata

Azoknál a terheseknél, akiknek a BMI 31 vagy ennél nagyobb volt, a kontroll csoporthoz viszonyítva nagyobb gyakorisággal észleltek a velőcsőzáródási rendellenességek (NTD) különböző formáit, nagyér és emésztőrendszeri fejlődési rendellenességeket. (Különösen akkor, ha az elhízottak metformin kezelésben részesülnek és nem gondoskodnak megfelelő folsav / folat bevitelről. A metformin ugyanis gátolja a B12 és folsav felszívódását.)

A kifejezett kövér nők az első terhességük során többet híznak a normál testtömegüekhez viszonyítva, és kevesebbet fogynak a szülés után. A terhességek száma nem befolyásolta a terhesség alatti hízás nagyságát. Azoknál a kövér terheseknél, akik terhesség alatt nem híztak, illetve fogytak, gyakoribb volt a magzati retardáció előfordulása, mint azok között a kövér terhesek között, akiknél 7-11,5 kg közötti testtömeg növekedés volt igazolható.

 Nemcsak az elhízásnak van hatása a terhességre, hanem a terhesség is befolyásolja a hízás mértékét, még korábban normál testtömegű nők között is. Minél korábbi életkorban jön meg az első menstruáció (12 év előtt) és minél rövidebb az első menstruáció és az első terhesség között rövid időszak (<8>

Tehát fiatal terheseknél nagyobb az esély, hogy szülés után testtömegük nagyobb lesz, mint terhesség előtt.

 4. Egyéb nőgyógyászati következmények

4.1. Kövérség és vizelési panaszok

A kövérség fokozza a szülés utáni vizelési panaszok előfordulási gyakoriságát. A testsúlycsökkentés igazoltan csökkenti a vizelési panaszokat. Kövér betegeknél a fogyás nemcsak az vizeletelcseppenés csökkenése miatt előnyös, de kedvező az esetleg elvégzett műtét eredményessége szempontjából is.

 4.2. Kövérség és daganatok

A BMI (testtömeg/testsúly index) alapján legtisztább összefüggést a nyelőcső, a pajzsmirigy, a vese, a méh és az epehólyag rosszindulatú daganatainál figyeltek meg.

Nők esetén átlagosan 13 kg-os túlsúly 60 százalékkal a méh- és az epehólyagrák, 51 százalékkal a nyelőcső és 34 százalékkal a vesetumor kockázatát növelte meg.

Európai nők esetén nem igazoltak különbséget az emlő daganat előfordulásában a normál súlyúak és az elhízottak között, legalábbis a különbség nem volt statisztikailag igazolható.

A méhtestrák kialakulásában az inzulinrezisztencia (IR), illetve az elhízás miatt kialakuló peteérési zavar játszhat szerepet, mely következtében, a progeszteronnal nem kiegyensúlyozott ösztrogén a méhnyálkahűrtya fokozott búrjánzását (endometrium hyperplasia) okozza, mely hajlamosít méhnyálkahártya (méhgtest) rák kialakulására. Számos vizsgálat – a zsíreloszlás jellegétől függetlenül – 2-10-szeres arányú fokozott rizikót igazolt kövér nők között a méhtestrák kialakulása szempontjából. A túlsúlyos állapotban (BMI 28-30) relatív rizikó 2,0-3,5-szoros. Azoknál a kövér nők között, akik cukorbetegek is, az előbbi kockázati arány megháromszorozódik.

5. Az elhízás gazdasági terhei

Bár nem szorosan kapcsolódik a kövérség szövődményeihez, de nem szabad elfelejtkezni az elhízás gazdasági következményeiről sem. Az egészségügyi kiadásoknak Magyarországon is egyre nagyobb hányadát költik az elhízással és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Figyelembe véve az elhízottaknál nagyobb arányban kialakuló betegségeket (mozgásszervi, cukorbetegség, kardiovaszkuláris), az esetükben gyakran nagyobb kezelési kiadásokat, a valódi költségek ennél lényegesen nagyobbak lehettek: az összes egészségügyi közkiadás 15-18%-a, vagyis a bruttó hazai termék legalább 1%-a.

A SZÖVŐDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Metabolikus komplikációk

• Diabetes, insulin resistentia
• Dyslipidaemia
• Metabolicus syndroma
• Hyperuricaemia, köszvény
• Alacsony intenzitású gyulladásos folyamat

Vaszkuláris (érrendszeri) következmények

• Hypertonia
• Ischaemiás szívbetegség
• Szívelégtelenség
• Stroke
• Vénás thromboemboliás kórképek
• Venectasia, varicositas

Légzőszervi betegségek és tünetek

• Asthma bronchiale
• Dyspnoe, fáradtság
• Hypoxaemia
• Alvási apnoe syndroma
• Pickwick syndroma (hypoventillációs syndroma)

Rákbetegségek

• Oesophagus, vékonybél, colon, rectum, máj, epehólyag, pancreas, vese, leukemia, myeloma
• multiplex, lymphoma
• Nők esetében endometrium, cervix, ovarium, illetve emlőrák a menopausa után
• Férfiakban prostatarák

Mozgásszervi betegségek (a teherhordó izületek fájdalmassága, illetve degeneratív elváltozásai)

• Térd-arthrosis
• Coxarthrosis
• Gerincbetegségek
• Pes planus
• Gyakoribb csonttörés
• Immobilitás

Gastrointestinalis (emésztőrendszeri) betegségek

• Epehólyag betegségek (epekő)
• Nem alkoholos zsírmáj vagy nem alkoholos steatosis hepatis
• Gastrooesophagealis reflux
• Hiatus hernia

Húgyúti rendszer

• Vizelet (stressz) incontinentia

Reproduktív rendszer zavarai

• Menstruációs zavarok, infertilitás, hirsutismus, polycystás ovarium syndroma
• Vetélés
• Gestatios diabetes, hypertonia, preeclampsia
• Macrosomia, foetalis distress, malformatio
• Szülési nehézségek, császármetszés

Psychoszociális következmények

• Alacsony önbecsülés
• Testséma zavarok
• Idegesség, depresszió
• Megbélyegzettség
• Munkahelyi megkülönböztetés, elfogadottsági problémák, nehézségek a munkakeresésben
• Munkavégzési nehézségek

Egyéb

• Idiopathiás intracraniális hypertonia
• Meralgia paraesthetica
• Proteinuria, nephrosis syndroma
• Bőrfertőzések (pl. gombás és bakteriális)
• Hygienes problémák
• Striák
• Alsó végtagi statis, lymphoedema
• Anaesthesia alatti komplikációk
• Herniák
• Periodontosis
• Mellékvese túlműködés
• Heamorheologiai zavarok

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt !

TÁVKONZULTÁCIÓ
A tájékoztatóval kapcsolatos egyéni panaszok, kérdések esetén - VIP regisztrálás után - lehetősége van távkonzulTÁcióRa, ahol panaszával kapcsolatban egyénre szabott véleményt és javaslatot kap!

►Lásd még:

Az elhízás kialakulása

Adipokinek, testsúlyreguláció, gyulladás

Az elhízott partner növeli férje diabéteszkockázatát

Kardiovaszkuláris rizikó hazánkban és Európában

Metabolikus szindróma és osteoporosis

Molekuláris tényezők szerepe az inzulinrezisztencia – elhízás – 2-es típusú diabetes patogenetikai kapcsolatban

Az obesitas szénhidrát-inzulin hipotézise

Adatlap a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére

Irodalom:

• Bongain A, Isnard V, Gillet JY Obesity in obstetrics and gynaecology. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 1998 Apr;77(2):217-28
• Catalano P.M. és Shankar K.: Obesity and pregnancy: mechanisms of short term and long term adverse consequences for mother and child. BMJ. 2017 Feb 8;356:j1. doi: 10.1136/bmj.j1.
• DeMarco V.G. és mtsai: The pathophysiology of hypertension in patients with obesity. Nat Rev Endocrinol. 2014 Jun;10(6):364-76. doi: 10.1038/nrendo.2014.44. Epub 2014 Apr 15.
• Fruh S M.: Obesity: Risk factors, complications, and strategies for sustainable long-term weight management.. J Am Assoc Nurse Pract. 2017 Oct;29(S1):S3-S14. doi: 10.1002/2327-6924.12510. Review.
• Garbaciak JA Jr, Richter M, Miller S, Barton JJ. Maternal weight and pregnancy complications. Am J Obstet Gynecol. 1985;152:238-245.
• Hartz AJ, Barboriak PN, Wong A, Katayaa KP, Rimm AA. The association of obesity with infertility and related menstrual abnormalities in women. Int J Obes. 1979;3:57-73.
• Kuller L.H.: Eating fat or being fat and risk of cardiovascular disease and cancer among women. Ann Epidemiol 1994 Mar;4(2):119-27
• Pettigrew R, Hamilton-Fairley D Obesity and female reproductive function. Br Med Bull 1997;53(2):341-58
• Rich-Edwards JW, Goldman MB, Willett WC, et al. Adolescent body mass index and infertility caused by ovulatory disorder. Am J Obstet Gynecol. 1994;171:171-177.
• Solomon CG, Manson JE: Obesity and mortality: a review of the epidemiologic data. Am J Clin Nutr 1997 Oct;66(4 Suppl):1044S-1050S
• Stigler F.L. és mtsai: Mechanisms, Pathophysiology, and Management of Obesity. N Engl J Med. 2017 Apr 13;376(15):1491. doi: 10.1056/NEJMc1701944.
• Wadden T.A. és Stunkard A.J.: Psychosocial consequences of obesity and dieting--research and clinical findings. In: Stunkard AJ, Wadden TA, eds. Obesity Theory and Therapy. New York: Raven Press; 1993:163-177.
• Willett WC, Browne ML, Bain C, et al. Relative weight and risk of breast cancer among premenopausal women. Am J Epidemiol. 1985;122:731-740.