Sem szakmai, sem etikai szempontból nem mindegy, hogy milyen adatok vagy ismeretek alapján történik a diagnózis vagy a kezelés.  Alapvetően fontos a betegeknek, hogy az orvosok által alkalmazott eljárások megfelelnek-e a tudomány mindenkori állásának, hatékonyak és alkalmazásuk alacsony kockázattal jár a betegekre.(G.S.)

TARTALOM

1. A bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) fogalma

2. Az EBM alapelvei

3. A bizonyítékokon alapuló ellátás lépései

1. A bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) fogalma

A bizonyítékokon alapuló orvoslás a klinikai kutatások eredményeinek folyamatos és szisztematikus alkalmazását jelenti a mindennapi orvosi gyakorlatban. Fontos segítséget nyújt abban, hogy elkerüljük az orvosi döntéshozatal során a szubjektív értékítéletet, a hagyományok kellő kritika nélküli követésében, illetve a molekuláris vagy sejtszintű kutatások eredményeinek általánosításában rejlő buktatókat.

Azt az orvosi folyamatot, amikor az egyes beteg kezelése során hozott döntések az elérhető legjobb bizonyítékon alapulnak, bizonyítékokon alapuló orvoslásnak nevezzük.

A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat (evidence-based medicine (EBM)), illetve az erre épülő bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás gondolatrendszere a klinikai kutatásból származó bizonyítékok vizsgálatának fontosságát hangsúlyozza. Lényege, hogy az egészségügyi ellátás során meghozott döntéseknél nem elég az egyéni intuíciók és az egyéni tapasztalatok, hanem a hatékony megelőző-gyógyító munkához tudományos alapossággal végzett megfigyelések is szükségesek.

Ebben a gondolatrendszerben, bár az egyéni tapasztalatoknak megmarad a jelentősége, de ha ezek nem társulnak tudományos alapossággal végzett rendszeres megfigyelésekkel, akkor félrevezetők lehetnek. Ezen kívül a bizonyítékok keresésének és alkalmazásának bizonyos szabályait is ismerni kell ahhoz, hogy a konkrét betegnél megfelelően lehessen alkalmazni a betegség okára, prognózisára, a diagnosztikus eljárásokra és a kezelésre vonatkozó szakirodalmat.

2. Az EBM alapelvei (Guyatt, 2000):

Első alapelv

• Egyik bizonyíték erősebb lehet a másiknál
• A bizonyítékok között hierarchia van
• A legerősebb bizonyítékot kell használni

Lásd még: Kutatási elrendezések

Második alapelv

A bizonyítékok alkalmazása során nem csak a bizonyítékok hierarchiáját, hanem az eredmények (végpontok) hierarchiáját is figyelembe kell venni.

Ezért, amennyiben a beteg számára fontos- a végső eredményre (kemény végpontra) vonatkozó- kvantitatív epidemiológiai vizsgálat áll rendelkezésre, ezek gyakorlati alkalmazása jelent prioritást az úgynevezett köztes eredmény vagy közbülső eredmény (laboratóriumi eredmények) helyett. A beteg számára fontos bizonyíték, amely a végső eredményre (kemény végpont) vonatkozik pl. a gyógyulás, túlélés, a halál, az életminőség javulása. A bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás során mindig figyelembe kell venni a betegek helyzetét, véleményét és ez alapján történik a közösen kialakított döntés a szükséges diganosztikus, terápiás vagy rehabilitációs eljárásról.

3. A bizonyítékokon alapuló ellátás lépései

Az EBM gyakorlati megvalósítása érdekében fontos, hogy a betegek ellátásánál is az orvosok szisztematikusan öt kérdést tisztázzanak:

1. Milyen betegség állhat a klinikai panaszok, a tünetek hátterében, milyen vizsgálatokat kell elvégezni a pontos diagnózishoz és a vizsgálati leletek alapján igazolható-e a betegség?

• Milyen vizsgálatot végezzek?
• Ultrahang, hormonális?
• Mikor történjen a vizsgálat?
• Melyik hormonnak van jelentősége?)

2. A betegségek (pl. PCOS) prognózisának, lefolyásának meghatározása, a beteg vezető panaszának meghatározása.

3. Dönteni kell a különböző kezelési alternatívák között (Életmód változtatás elegendő, szükséges gyógyszeres kezelés? Ha igeny melyik, milyen adagban, mennyi ideig? A beteg panaszainak megfelelően melyik terápiát válasszam?).

4. A beteg számára legmegfelelőbb diagnózis vagy terápia kiválasztása után a javaslatok meghozatala, illetve a szükséges diagnosztikai eljárások és gyógyszeres vagy műtéti kezelést végrehajtása.

(Depositphotos_11887985_m-2015)

A betegre vonatkozó legjobb bizonyíték individuális alkalmazásával és a beteggel történő empatikus kommunikáció eredményeként a beteg gyógyulási esélye megnő és életminősége javul!

►Lásd még:

Egészségügyi adatok forrásai, keresése az interneten

Diagnosztikus tesztek értékelése

Terápiák eredményességének értékelése

Irodalom

• Gődény S.: A kutatás jelentősége a klinikai hatékonyság megvalósításában. in Gődény S. (szerk): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó , Budapest, 2007,337-386. (ISBN: 978 963 86914 9 1)
• Gődény S.: Bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat. In: Gődény S. (szerk): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó, Budapest, 2007, 465-506. (ISBN: 978 963 86914 9 1)
• Gődény S., Kardos L.: A klinikai epidemiológiai kutatások tervezésének és értékelésének fő lépései. In: Gődény S. (szerk): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó , Budapest, 2007, 829-867. (ISBN: 978 963 86914 9 1)
• Mogyorósy Zsolt, Bereczki Dániel: Irodalomkutatás és a szakirodalom kritikus értékelése. In: Gődény S. (szerk): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó , Budapest, 2007, 284-338. (ISBN: 978 963 86914 9 1)