A laboratóriumi vizsgálatokkal ki kell zárni minden olyan kórképet, mely hyperandrogenizmussal, vérzési rendellenességgel, elhízással járhat, beleértve a petefészek és a mellékvese androgén hormont termelő daganatait, kongenitális adrenális hyperplasiát (CAH), Cushing szindrómát, hyperprolactinaemiát, acromegaliat és pajzsmirigy funció zavarát. Nem szabad elfelejteni, hogy a kórképek egymással kombinálódhatnak.(G.S.)

TARTALOM

Bevezetés

1. Női nemi hormonok meghatározása

2. Hím nemi hormonok meghatározása

3. Kiegészítő vizsgálatok

Bevezetés

A hyperandrogenismus jelentősége

A hyperandrogenismus valamelyik formája a nők 5-10 %-át érinti és így a leggyakoribb endokrin zavarok közé tartozik. A hyperandrogenismussal járó betegségek klinikai manifesztációi három csoportra oszthatók: külső tünetek, menstruáció rendellenességei, illetve infertilitás és az anyagcserezavarok.

A hyperandrogenismus külső tüneteinek csoportjába tartoznak a hiperandrogén bőrtüneteknek is nevezett acne, hirsutismus és az androgén alopecia. A hiperandrogén bőrtünetek nőgyógyászati endokrinológiai jelentősége tehát az, hogy a kozmetikai, lelki panaszokat okozó elváltozások mögött komplex hormonális és anyagcserezavarok állhatnak.

A hiperandrogén bőrtünetek rövid- és hosszú távú prognózisát, a fertilitásra gyakorolt hatását elsősorban a tünetek mögött meghúzódó okok határozzák meg, melyek egyrészt akár közvetlenül is fenyegethetik az életet, mint pl. az androgén termelő tumorok, másrészt, mivel a hyperandrogenismus cardiovascularis betegségek kialakulására - a hypertonia, arteriosclerosis és a szívinfarktus - hajlamosít, a hosszú távú prognózisra azok kórlefolyása és szövődményeik a meghatározók.Időben fel nem ismert és ezért nem kezelt esetekben késői nőgyógyászati következmény lehet az endometrium carcinoma (méhtestrák) kialakulása is, főleg ha a polycystás ovárium szindróma a hyperandrogenismus oka. A kövér hiperandrogén betegeknél, a cardiovascularis szövődményeken kívül, fokozott a cukorbetegség és az izületi panaszok kialakulásának esélye is.

A hiperandrogén bőrtünetek diagnosztikájának céljai

A hiperandrogén bőrtüneteknél használt nőgyógyászati-endokrinológiai diagnosztikai eljárásoknak három fő célja van:

• 1., Tisztázni a hiperandrogén hatás eredetét (petefészek vagy / és mellékvese; funkcionális vagy organikus (daganat).
• 2., Tisztázni a fertilitási viszonyokat.
• 3., Szűrni a hyperandrogenismussal járó rizikótényezőket.

(forrás: Depositphotos_58531621_s-2019)

1. Női nemi hormonok meghatározása

Amennyiben a beteg raromenorrhoeas vagy irreguláris ciklusa van (vérzése ritkább vagy rendszertelen, de a vérzéskimaradás a három hónapot nem haladja meg), a ciklus 3. napján javasolt meghatározni az sTSH, follikulus stimuláló hormon (FSH), a luteinizáló hormon (LH), az ösztradiol (E2) és a prolaktint.

A vizsgálatokkal tisztázható a pajzsmirigy működése, kizárható a hyperprolactinaemia, tisztázható az alap LH, FSH és E2 szint, illetve az LH/FSH arány. A vizsgálatok a centrális, illetve az ovarialis eredetű vérzészavar tisztázásában adnak útmutatást, továbbá a megvonásos vérzés, illetve meddőségi panasz esetén az ovuláció indukció optimális megválasztásához adnak segítséget.

Amenorrhoea esetén (három hónapot meghaladó vérzéshiány) esetén az FSH, LH, E2 meghatározhatók bármelyik napon vagy a megvonásos vérzés 3. napján. A hormonok napi ingadozása miatt a vizsgálatot célszerű a reggeli órákban illetve a napszak azonos időszakában elvégezni.

Meddőségi panasznál, amennyiben a ciklus nem haladja meg a 35. napot, a várható menzesz előtt 5-7 nappal, ovuláció indukció alkalmazása esetén, ultrahanggal végzett follikulometriát is figyelembe véve, legtöbbször a ciklus 21-23. napján P, E2, prolaktin meghatározás is szükséges.

2. Hím nemi hormonok meghatározása

Hyperandrogén állapotokban természetesen szükséges az androgén hormonok: a tesztoszteron, az androsztendion, a DHEAS és a nemi hormon kötőfehérje (SHBG) meghatározása is. Serdülőkorban kialakuló tüneteknél, a késői típusú kongenitális hyperplasia (CAH) kizárása érdekében, még a 17-OHP szint ismerete.

• Az androsztendion főleg a petefészek eredetű hyperandrogenizmusban, a DHEAS főleg a mellékvese eredetű hyperandrogenizmusban emelkedik.
• A „sex hormone binding globulin” (SHBG) meghatározásával kiszámítható a "free androgén index" (FAI), mely növeli a vizsgálat szenzitivitását. FAI = total tesztoszteron (nmol/ L)) x 100 /SHBG) (nmol/ L) Jó minőségű, megbízható kutatási eredmények alapján, a kalkulált szabad tesztoszteron és a FAI meghatározás prediktív értéke a legkedvezőbb.
• Az értékelésnél lényeges tudni, hogy ösztrogének (hormonális fogamzásgátló tabletta, OCP) emelik az SHBG szintet, ezért a FAI csak 3 hónappal az OCP abbahagyása után lesz kórjelző.
• A szabad tesztoszteron aránya (fT, CFT) és a biológiailag hasznosuló tesztoszteron kiszámításához az albumin koncentrációját is meg kell határozni. 
• Az androgének meghatározását a női nemi hormon meghatározásával javasolt összekötni.
• A vérvétel optimális ideje megegyezik a női nemi hormonoknál leírtakkal.

3.Kiegészítő vizsgálatok

Egyes esetekben szükség lehet a petefészek és mellékvese funkcióra vonatkozó szuppressziós és/vagy terheléses vizsgálatok elvégzésére is. Mellékvese hyperplázia vagy daganat gyanúja esetén mellékvese CT vizsgálat is elvégzendő.

Az androgének lebomlását a májműködés befolyásolhatja, ezért - főleg emelkedett androgén szint esetén - a májenzimek meghatározása későbbiekben szükségessé válhat, de a májfunkciók vizsgálata nem része a rutin kivizsgálásnak.

MEGJEGYZÉS
Hyperandrogenizmusban, vérzészavarban, sőt még PCOS gyanúja esetén sem, a cukorterheléses teszt (OGTT) elvégzése, inzulin meghatározásokkal - a nemzetközi irányelvek szerint - nem tartozik az elsőként választandó vizsgálatok közé.

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt !

TÁVKONZULTÁCIÓ
A tájékoztatóval kapcsolatos egyéni panaszok, kérdések esetén - VIP regisztrálás után - lehetősége van távkonzulTÁcióRa, ahol panaszával kapcsolatban egyénre szabott véleményt és javaslatot kap!

►Lásd még

A hyperandrogén bőrtünetek bizonyítékokon alapuló diagnosztikája

Diagnosztikus tesztek értékelése

A szénhidrát és az inzulin anyagcsere laboratóriumi vizsgálata

Az anti-Müller-hormon szerepe az anovulációs infertilitás osztályozásában

Irodalom:

• Escobar-Morreale, H. F., Carmina, E., Dewailly, D., et al.: Epidemiology, diagnosis and management of hirsutism: a consensus statement by the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update., 2012, 18, 146-170.
• Unluhizarci, K., Kaltsas, G., Kelestimur, F.: Non polycystic ovary syndrome-related endocrine disorders associated with hirsutism. Eur. J. Clin. Invest., 2012, 42, 86-94.
• Ferriman, D., Gallwey, J.: Clinical assessment of body hair growth in women. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1961, 21, 1440–1447.
• Lowenstein, E. J.: Diagnosis and management of the dermatologic manifestations of the polycystic ovary syndrome. Dermatol. Ther., 2006, 19, 210-23.
• Quinn, M., Shinkai, K., Pasch, L., et al.: Prevalence of androgenic alopecia in patients with polycystic ovary syndrome and characterization of associated clinical and biochemical features. Fertil Steril., 2014, Febr. 14. Epub ahead of print
• Teede, H. J., Misso, M. L., Deeks, A. A., et al.: Assessment and management of polycystic ovary syndrome: summary of an evidence-based guideline. Med. J. Aust., 2011, 195, S65-112.
• [Hahn, S., Kuehnel, W., Tan, S., et al.: Diagnostic value of calculated testosterone indices in the assessment of polycystic ovary syndrome. Clin. Chem. Lab. Med., 2007,45, 202-207.
• O'Reilly, M. W., Taylor, A. E., Crabtree, N. J., et al.: Hyperandrogenemia predicts metabolic phenotype in polycystic ovary syndrome: the utility of serum androstenedione. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2014 Jan 1 [Epub ahead of print]
• Ostrowska, Z., Zwirska-Korczala, K., Pardela, M., et al.: Circadian variations of androstenedione, dehydroepiandrosterone sulfate and free testosterone in obese women with menstrual disturbances. Endocr.Regul., 1998, 32, 169-176.