A PCOS-t 1980 előtt egy olyan nőgyógyászati kórképnek tekintették, amelyet hyperandrogenizmus, anovulációval járól meddőség és a petefészkek polycystás elváltozása jellemez. Az 1980-as és az azt követő években végzett kutatások fedezték fel, hogy a kórkép ennél sokkal összetettebb, az előbbi tüneteken kívül anyagcserezavar és több extragenitális betegség kialakulásának fokozott kockázata is jellemzi. A PCOS gyakran jár túlsúlyos állapottal, elhízással. Főleg ebben az alcsoportban a kórkép a vércukor és a lipid metabolizmus zavaraival társul és későbbi szövődményei lehetnek a 2TDM, cardiovaszkuláris események és daganatok kialakulása. (G.S.)

TARTALOM

1. Túlsúlyos állapot és elhízás

2. Nőgyógyászati-endokrinológiai és szülészeti tünetek, szövődmények

3. Szénhidrát anyagcserezavarok

4. Lipid anyagcserezavarok

5. Nem alkoholos zsírmáj

6. Késői kardiovaszkuláris szövődmények

7. Daganatok

8. Pszichés problémák és életminőség romlása és PCOS-ban

RÖVIDÍTÉSEK

• BMI = (Body mass index) testtömeg index
• CI = (confidence interval) megbízhatósági tartomány, konfidencia intervallum
  A becslések bizonytalanságának számszerűsítésekor az az intervallum, amely egy bizonyos (szokásosan 95%-os vagy 99%-os) valószínűséggel magában foglalja a becsült populációs paraméter valódi értékét. Határai kiszámíthatók a becslés hibájából vagy egzakt valószínűségszámítási módszerekkel.
• IGT = (impaired glucose tolerance) csökkent glükóz tolerancia. Az OGTT során a 120. percben a vércukor >7,8, de <11,1 mmol/l
• meta-analízis: Több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült összesített, átfogó elemzés. Legfőbb előnye, hogy minden elérhető adattal számol, így nagyobb statisztikai erővel bír, mint az egyes vizsgálatok külön-külön, ezért egy-egy metaanalízis megbízhatósága igen jelentős.
• NIH = (National Institutes of Health): USA Nemzeti Egészség Intézete
• OR = (odds ratio) esélyhányados: A megfigyelt esemény aránya a kezelt és a kontrollcsoportban. Ha a megfigyelt esemény tekintetében nincs különbség a két csoport között, akkor az ~ értéke 1. Ha a megfigyelt esemény egy nem kívánt esemény, s az ~ értékre 1-nél kisebb, akkor a kezelt csoportban alkalmazott eljárás hatásosnak bizonyult e nem kívánt esemény elkerülésében/megelőzésében.
• WMD = (weighted mean difference) súlyozott átlag különbsége.

1. Túlsúlyos állapot és elhízás

A PCOS-ban nő a túlsúlyos állapot (RR: 1,95 [95% CI: 1,52 - 2,50]), az elhízás (RR: 2,77 [95% CI 1,88 - 4,10]), ezen belül az abdominális elhízás (RR:1,73 [95% CI 1,31 - 2,30)]) kialakulásának esélye. A túlsúlyos állapot és az obesitas a PCOS első tünete lehet gyermekkorban. A PCOS-hez társuló gyermek- és serdülőkori elhízás jelentőségét jelzi, hogy az növeli a gyermekkori hypertonia prevalenciáját. Az elhízás (BMI >30), de főleg az abdominális jellegű elhízás, amikor a csípő/derék arány >0,8, szignifikánsan növeli mind a reproduktív, mind az anyagcserezavarok kialakulásának esélyét, a nem elhízott PCOS betegekhez viszonyítva. A túlsúlyos vagy elhízott PCOS-s betegekben emelkedik a totál tesztoszteron, a szabad androgen index (FAI), az éhomi vércukor és inzulin, a HOMA index, romlik a lipidprofil. Nem ismert még, hogy a PCOS-ben gyakran igazolt inzulinrezisztencia oka vagy következménye az elhízásnak, ugyanis inzulinrezisztencia igazolható nem elhízott PCOS betegeknél is.

Az elhízás mértéke ugyanakkor sem a hyperandrogen bőrtünetek gyakoriságát, sem azok súlyosságát nem befolyásolja. Az elhízás jelentőségére hívja fel a figyelmet az a kutatási eredmény, hogy a BMI-vel korrigált PCOS, a 2-es típusú diabetes kivételével, nem bizonyítottan növeli a kardiovaszkuláris vagy a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az összhalálozást (mortalitást).

Jelenleg még arra sincs megbízható adat, hogy az elhízott PCOS betegeknél is érvényes az ún. obesitas-paradoxon, amely az elhízás protektív hatását igazolná krónikus kardiovaszkuláris betegségek letalitása szempontjából.

2. Nőgyógyászati-endokrinológiai és szülészeti tünetek, szövődmények

A túlzott androgénhatás és a hyperinzulinizmus az ovuláció és a menstruáció zavarait, valamint hyperandrogén bőrtüneteket okozhatnak. A betegek többségénél irreguláris ciklust találunk, peteérés esetén is elégtelen a luteális szakasz, mivel a tesztoszteron közvetlenül a sárgatest progeszteron-termelését gátolja. Nem ritka az oligo- és amenorrhoea vagy a dysfunctionalis méhvérzés sem és gyakori panasz a meddőség. A vérzészavar és a hyperinzulinaemia mértéke között szignifikáns kapcsolat igazolható. A hyperandrogén hatás következtében leggyakrabban acne, hirsutismus, ritkábban fokozott hajhullás alakulhat ki.

Szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a PCOS növeli a terhességi toxaemia (OR: 3,43; [95% CI: 2,49-4.74], a gesztációs diabetes (3,43; [95% CI: 2.49-4.74]), a koraszülés (OR: 1,93; [95% CI: 1,45-2,57]), a magzati retardáció (WMD -0.11g; [95%CI: -0,19 - -0,03]), a császármetszés (OR: 1,74; [95% CI: 1,38-2,11]), továbbá az újszülöttkori komplikációk esélyét, mely miatt több újszülött igényelne ellátást neonatológiai intenzív centrumokban (NIC) (OR: 2,32 [95% CI: 1,40-3,85]).

3. Szénhidrát anyagcserezavarok

A 2. típusú cukorbetegség (2TDM) kialakulását megelőzően a szénhidrátanyagcserezavart a glükóz tolerancia csökkenése (impaired glucose tolerance - IGT) jelezheti. Ilyenkor a glükóz hatására bekövetkező inzulinválasz - a fennálló inzulinrezisztencia miatt - már nem elegendő a normál határértéket meghaladó vércukorszint emelkedésének kivédésére. Szisztematikus irodalmi áttekintések és meta-analysisek alapján, BMI-től függetlenül, PCOS-ben nő az IGT (OR 2,54, 95% CI 1,44 - 4,47), később a 2-es típusú diabetes (OR 4,00, 95% CI 1,97- 8,10) és a metabolikus szindróma (MetS) (OR 2,20, 95% CI 1,36 - 3,56) gyakorisága.

4. Lipid anyagcserezavarok

A PCOS-ben gyakori a dyslipidemia. BMI-től függetlenül emelkedik a triglycerid, az LDL-koleszterin és a non-HDL koleszterin, ezzel szemben csökken a HDL-koleszterin szint. BMI-re korrigálva az LDL-koleszterin és a non-HDL-koleszterin szint magasabb volt PCOS-ben (0.23274 mmol/l [95% CI 0,15516- 0,31032] illetve 0,41376 mmol/l [95% CI 0,36204 - 0,49134]). Az LDL-koleszterin és a non-HDL-koleszterin szintek közötti különbség nagyobb volt a NIH kritériumok alkalmazása esetén (0,3879 mmol/l 95% [CI 0.33618 - 0.43962]) illetve 0,54306 mmol/l [95% CI 0,41376 - 0,6465]) mint a Rotterdam kritérium szerint meghatározott PCOS betegek között (0,20688 mmol/l [95% CI 0,1293 - 0,31032]), illetve 0,43962 mmol/l [95% CI 0.33618- 0.56892]). Néhány tanulmány vizsgálta az ApoA-I és az ApoC-I szinteket és a kardioprotektív ApoA-I szint csökkenését igazolták.

5. Nem alkoholos zsírmáj

A népesség közel 20-40 százalékát érintő májbetegség, melynek kialakulása szerzett okokra vezethető vissza. A PCOS-ben - különösen, ha az elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, magas vérzsír értékekkel társul (metabolikus szindróma) - gyakori szövődmény. Kialakulását alapvetően az életvitel, táplálkozás és mozgás hiánya befolyásolja. A triglicerid májban történő lerakódása számos következményes gyulladásos folyamatot indít el, melyek fibrózishoz, kötőszövet-felhalmozódáshoz vezetnek.

6. Késői kardiovaszkuláris szövődmények

Az eddigi kutatások meta-analysise szerint, melyben mindhárom kritériumrendszer (NIH, Rotterdam, AES) szerint diagnosztizált betegek szerepeltek, a PCOS-ben kétszeresre nő az arteriás betegségek kialakulásának kockázata (CHD vagy stroke RR: 2,02 [95% CI 1,47- 2,76]). BMI-re korrigálva a relatív kockázat valamivel kisebb: 1,55 [95% CI 1,27- 1,89). Az eltérő módszerek és a vizsgált betegek heterogenitása csökkenti az oki tényezők megértését. PCOS betegek BMI-től független fokozott kardiovaszkuláris kockázatát, az intima vastagságának mérése, az áramlási, illeve az atherosclerosis kialakulására utaló biomarkerek vizgálatai is alátámasztják.

A kérdés további vizsgálatára hívja fel a figyelmet az a BMI-re korrigált kohorsz vizsgálat, melyben a Rotterdami kritériumok szerint vizsgálták a PCOS hosszútávú hatásait és amely nem szerepelt az előző meta-analízisben. A vizsgálat a kontrollokhoz viszonyítva a magasvérnyomás (p = 0,008) és az emelkedett triglycerid szint prevalenciájának növekedését igazolta (p = 0,012), de sem az AMI sem a stroke prevalenciája nem nőtt.

7. Daganatok

A PCOS-ben gyakran kialakuló elhízás, a krónikus anovuláció és az ezzel együttjáró ösztrogén túlsúly növeli a hormondependens daganatok, elsősorban az endometrium carcinoma kialakulásának és a petefészek rák kialakulásának gyakoriságát (OR: 2,70; 95% CI 1,00–7,29, illetve OR: 2,52; 95% CI 1,08–5,89). Jelenleg még nem egyértelmű, hogy PCOS-ben növekszik-e az emlőcarcinóma kialakulásának kockázata is.

8. Pszichés problémák és életminőség romlása és PCOS-ban

PCOS-ben gyakrabban fordulnak elő érzelmi problémák, depresszió, nyugtalanság vagy a lelki életminőség (emoQoL) romlása. Az egészségi állapot és a napi tevékenység ellátásának önértékelésére szolgáló SF-36 kérdőív kutatások meta-analízise szerint, minden pontszámra kedvezőtlenebb pontszámot adtak a PCOS betegek. A pszichés problémák és életminőség romlását vizsgáló kutatások még nem tisztázták egyértelműen az okokat.

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt!

TÁVKONZULTÁCIÓ
A tájékoztatóval kapcsolatos egyéni panaszok, kérdések esetén - VIP regisztrálás után - lehetősége van távkonzulTÁcióRa, ahol panaszával kapcsolatban egyénre szabott véleményt és javaslatot kap!

►Lásd még:

A metabolikus szindróma  klinikai jelentősége 2011-ben. A Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportjának állásfoglalása

Elhízás diagnózisa

Az elhízás szövődményei

Adatlap a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére

Irodalom