2011-ben az ENSZ értekezletén mérföldkő-jellegű célkitűzés született, mely szerint a cardiovascularis betegségek, beleértve stroke és diabetes, carcinomák és krónikus légzőszervi betegségekben a korai halálozást 2025-re 25%-kal csökkentsék világszerte. (forrás: webdoki, 2018.10.21.Dr. Veres Agneta)

Az állásfoglalásban minden földrész illetékes társaságainak képviselői és szakértői részt vállaltak. Az állásfoglalás fő momentuma a cardiovascularis halálozás rizikójának csökkentése.

Az ENSZ célkitűzései 2025-re:

• a dohányzás gyakoriságának csökkentése 30%-kal (relatív csökkentés);
• a hypertonia prevalenciájának 25%-os csökkentése;
• a diabetes mellitus növekedésének megállítása;
• az elhízás megállítása;
• a felsorolt 4 tényező együttes célkitűzésének megvalósítása.

A százalékos érték csökkenését a 2013-as értékekhez viszonyítva határozták meg.

A döntés szakmai hátterét az indokolta, hogy a halálozás tekintetében még mindig vezető okként szerepelnek a cardiovascularis betegségek (ISzB, Stroke) és hiába az egyre szélesebb terápiás paletta, a rizikófaktorok terén az évek során nem sikerült javulást elérni.

Fő befolyásoló tényezőként a dohányzás, hypertonia, elhízás, diabetes mellitus és a fizikai aktivitás nevezhető meg, melyek igazoltan döntő szerepet vállalnak a cardiovascularis halálozás, az IszB és stroke-morbiditás-mortalitás exponenciális növekedésében. Kb. 2015 óta hangsúlyozzák a visceralis obesitas kóroki szerepét is, melynek prevalenciája 2007-2008-ban 59% volt, majd 2014-2015 között 62%-ra emelkedett; a prevalencia növekedése mellett fontos, hogy a visceralis obesitas kiemelt rizikótényezője a cardiovascularis betegségeknek és a mortalitásnak.

Az ENSZ-program javaslatai a tagországok felé a célkitűzések megvalósulása érdekében:

• A dohányzás visszaszorítása érdekében az erre kivetett adókat növelni kell, nem szabad támogatni a dohánytermékek gyártási folyamatát, be kell rekeszteni a nyilvános propagálást, több, a dohányzásról való leszokást elősegítő program indítása, füstmentes munkahelyek, nyilvános helyek és személyszállítási eszközök biztosítása, erőteljes médiakampány a dohányzás káros hatásairól.
• A hypertonia csökkentése érdekében a sófogyasztás mennyiségét mérsékelni kellene a csomagolt élelmiszerekben, a gyártókat kötelezni kellene a sómennyiség csökkentésére az előállított árukban, széleskörű kampány indítása a sófogyasztás csökkentése érdekében, az egészséges étrend és rendszeres fizikai aktivitása promotálása, egészséges egyéneknél is időszakos vérnyomás-ellenőrzést vezessenek be, a diabeteses és ismert hypertoniás betegeknek élethosszig gyógyszert kell szedniük, a gyógyszerszedés szükségessége akut coronariaszindróma, stroke után, ill. magas cardiovascularis rizikó esetén (kockázatbecslő tesztek alapján).
• A 2-es típusú diabetes mellitus és obesitas fékezése érdekében a transzzsírok cseréje nem szaturált zsírokra, a diéta és rendszeres fizikai aktivitás hangsúlyozása javasolt, továbbá a sok transzzsírt és telített zsírsavat tartalmazó élelmiszerek árának növelése, az élelmiszereken pontosan fel kell tüntetni a benne lévő alapanyagok tartalmát és mennyiségét, a fiatalok körében megfelelő tájékoztatást végezni az egészségtelen ételekről.

A vezető kockázati tényezőként legtöbbször a hypertonia szerepel, a fejlettebb, magasabb jövedelmű országokban az obesitas dominál, az elmaradottabb országokban a dohányzás. Közép-Európa vonatkozásában a dohányzás és a hypertonia a két leggyakoribb rizikófaktor, melyek kedvező befolyásolásával a jelzett időszakban a korai cardiovascularis mortalitás terén akár 25%-os csökkenés lenne elérhető.

Amennyiben nem sikerül megvalósítani az ENSZ 4 pontos tervét 2013-tól 2025-ig, a korai cardiovascularis mortalitás az egész világban a nőknél 30%-kal, a férfiaknál 34%-kal növekedne; amennyiben a terv sikeres lesz és megvalósul a jelzett időszakban és sikerül minden meghatározott tényezőt befolyásolnunk, akkor a nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, a férfiaknál pedig 6%-os csökkenés lenne; a fejlett országokban a csökkenés nemtől függetlenül meghaladná a 20%-ot.

Magyarországon a nemrégiben megjelent „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia” vascularis programja igazodik ezen célkitűzésekhez, melyek reményt adnak számunkra a jövő tekintetében.

Irodalom

Kékes E.: A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése. IME 2018;17(7):34-41.