.jpg)
A Stroke c. lapban 2019. január 3-án online megjelent tanulmányban a halfogyasztás során bevitt zsírsavak hatását vizsgálták, így az eredmények dr. Stine Krogh Venø (Department of Cardiology at Aalborg University Hospital) és munkatársai szerint semmiképp sem extrapolálhatók az omega-3-mat és/vagy az EPA-t tartalmazó táplálék-kiegészítőkre. Az adatok a rendszeres halfogyasztást támogatják. Ugyancsak most közölték a REDUCE-IT vizsgálat eredményeit, melynek során az EPA erősen tisztított etil-észtere mellett szignifikánsan, 28%-kal csökkent a stroke-ok száma (Bhatt). Érdekes, hogy a kardiovaszkuláris előnyök csak az EPA mellett jelentkeztek, a DHA mellett vegyes válaszokat kaptak (utóbbi megfigyelés talán magyarázza, hogy különböző omega-3 zsírsavakkal történt vizsgálat eredménye semleges volt). Bhatt (Brigham and Women’s Hospital Boston, Massachusetts) úgy gondolja, hogy az LDL-koleszterin történetéhez hasonlóan még több adatra van szükség az EPA kardiovaszkuláris védőhatásának teljes megértéséhez.
Ebbe a vizsgálatba a dán Diet, Cancer and Health vizsgálatból 55.000 olyan résztvevő került, akik kitöltötték a táplálkozásról szóló kérdőívet. Kiinduláskor már 3400 személy zsírszövetének zsírsav összetételét is ismerték. A résztvevőket 13,5 éven keresztül követték, ezalatt 1879 résztvevőnél alakult ki ischemiás stroke, közülük 1755 személynél zsír-biopszia is történt. A kutatók nem láttak összefüggést a zsírszövet összes omega-3 és többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) tartalma valamint az ischemiás stroke között. Az EPA és a DHA bevitele, a zsírszövet DHA-tartalma szintén nem befolyásolta az ischemiás stroke-ok számát, viszont a zsírszövet EPA-tartalma szignifikáns fordított arányú összefüggést mutatott az összes ischemiás stroke-kal (HR: 0,74), amennyiben a legalacsonyabb és a legmagasabb értékeket hasonlították össze.
Az összes tengeri omega-3 PUFA (HR 0,69), EPA (HR 0,66), DHA (HR 0,72) magasabb bevitele és a magasabb zsírszöveti EPA (HR 0,52) mellett kevesebb atherosclerosis volt a nagy artériákon megfigyelhető, de a magasabb zsírszöveti omega-3 PUFA vagy DHA mellett nem. Szignifikánsan több volt a kardioembóliás stroke a magasabb omega-3 PUFA, EPA és DHA bevitel mellett, valamint a zsírszövet magasabb teljes tengeri omega-3 PUFA és DHA szintje mellett. Nem volt állandó összefüggés a PUFA, EPA, DHA bevitel és a kiserek elzáródása tekintetében, viszont szignifikáns fordított összefüggést figyeltek meg a zsírszövet EPA-tartalma és a kiserek elzáródása között (HR 0,69).
A szerzők megjegyzik, hogy a zsírszöveti szintek ismerete megbízhatóbbá tette az eredményeket. Egyes régebbi vizsgálatokban a vörösvértestek zsírsavtartalmát mérték, de a zsírszövet több információt ad az utóbbi 1-3 év táplálkozási szokásairól, a vvt-k csak az utóbbi néhány hónapról szolgáltatnak adatot.
Az EPA és a DHA eltérő módon viselkednek a lipidekkel szemben. Az EPA és a DHA egyaránt csökkenti a plazma triglicerid szintjét, de a DHA emelheti az LDL-koleszterint-szintet, ami megmagyarázhatja az EPA és a DHA közötti különbségeket a nagy artériák atherosclerosisos stroke-ja tekintetében. A kardioembóliás stroke szaporodása kissé meglepő, mivel az EPA és a DHA is antithrombotikus hatású. A vizsgálatban észlelt 1879 stroke eset közül csak 999 volt kardioembóliás eredetű. Ugyanakkor néhány előzetes adat arra utal, hogy a tengeri omega-3 PUHA magas bevitele fokozza a pitvarfibrilláció kockázatát, ami magyarázhatja a kardioembolizációk számának növekedését. A REDUCE-IT vizsgálatban is a pirvarfibrilláció enyhe emelkedését látták. Egyszerű epidemiológiai megfigyelések szerint is a halak fogyasztása véd az ischemiás szívbetegségek és a perifériás artériák betegségei ellen.
Magyarázat
A halolaj az olajos halak szöveteiből származik. A halolaj egy koncentrált Omega-3 zsírsav forrás, melyet gyakran hívnak ω−3 zsírsavaknak vagy n-3 zsírsavaknak is. Az Omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, PUFA-k (Polyunsaturated fatty acid). Az emberi test önmagában képes előállítani a szervezete számára szükséges zsírokat, de ez nem igaz az Omega-3 zsírsavakra.
A halolaj két nagyon fontos többszörösen telítetlen Omega-3 zsírsavat tartalmaz. Itt most a dokozahexaénsavról (DHA) és az eikozapentaénsavról (EPA) beszélek. A DHA-t és EPA-t gyakran hívják tengeri Omega-3 zsírsavaknak is, mert nagyrészt halakból származnak. Az esszenciális n-3 (vagy omega-3) zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyekben az utolsó telítetlen szén – szén kötés az n-3 (omega-3) pozícióban található, azaz a láncvégi metilcsoporttól 3 kötésnyire. A szervezet nem tudja ezeket szintetizálni, de a 18-as szénatomszámú alfa-linolénsavból (ALA) képes a 20 szénatomos eikoza-pentaénsav (EPA) és a 22 szénatomos dokozahexaén-sav (DHA) előállítására.
Irodalom
- Hughes, S.:Fish Oil, Particularly EPA, Linked to Reduced Ischemic Stroke. Medscape Medical News. January 17, 2019.
- Stine K. Venø és mtsai: Marine n-3 Polyunsaturated Fatty Acids and the Risk of Ischemic Stroke. Stroke 2019;50:274–282
- Deepak L. és mtsai: Cardiovascular Risk Reduction with Icosapent Ethyl for Hypertriglyceridemia. N Engl J Med 2019; 380:11-22
.jpg)
