A metforminról

A metforminról

A biguanidok csoportjába tartozó metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer hatóanyag, mely az utóbbi években az elsődlegesen választandó szerré vált. A készítmény terápiás alkalmazása az utóbbi évtizedben bővült.(G.S.)


A középkorban diabetes kezelésére alkalmazott növény, a kecskeruta (Galega officinalis) aktív hatóanyagát, a guanidint az 1900-as évek elején izolálták, azonban ez a vegyület toxikusnak bizonyult. 1953 után kezdtek el a terápiában jobb hatásszélességű biguanidszármazékokat alkalmazni. A terápiában jelenleg két biguanidszármazék, a buformin és a metformin  használatos. Ez utóbbi alkalmazása ma reneszánszát éli.


Kecskeruta 

TARTALOM

1. A metformin hatásmechanizmusa

1.1. A metformin több módon fejti ki hatását.

Fő hatásai a hepatikus glükoneogenezis májban történő, nem szénhidrátokból, hanem fehérjéből vagy zsírból történő glikogénképzés), a hepatikus glükózkibocsátás csökkentése, az izomszövet glükózfelvételének fokozása és a lipolízis (zsírbontás) csökkentése. Mindezek mellett fokozza a GLP-1 (Glucagon-like peptide) elválasztást és annak hatékonyságát, fokozza az inzulinszekréciót, csökkenti a glükagon szekréciót, javítja az inzulinérzékenységet/csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Újabb vizsgálati adatok szerint a metformin a vékonybél-nyálkahártya AMPK (AMP-activated protein kinase ) aktiválásával serkenti a GLP-1 R-protein-kináz-A útvonalat, ezáltal fokozza az éhomi és postprandialis (étkezés utáni) GLP-1-szintet. Cardioprotectiv (szívet védő) hatása az oxidatív stressz, az apoptózis (setpusztulás) csökkentése révén valósul meg. A hyperinsulinaemia mérséklése által gátolja a tumorsejtek növekedését.

A metformin számos, vércukorcsökkentő hatásától függetlentulajdonságát igazolták. Ezen kívül egyéb úgynevezett pleiotrop (egymással látszólag össze nem függő jellemzők befolyásolása) hatást is észleltek állatkísérletek és humán kutatások során:

  • Plazminogén aktivátor-inhibitor-1-termelődés
  • Adhéziós faktorok (ICAM-1, VCAM-1) képződését visszaszorító hatás
  • Intestinalis lokális gyulladáscsökkentő és citokintermelődést mérséklő hatás
  • A bél microbiota-összetételét, valamint az adaptív és veleszületett immunválaszt potenciálisan befolyásoló hatás.
  • A zsíranyagcsere kedvező változása – az össz- és LDLkoleszterin-,valamint a trigliceridtartalom csökkenése
  • Kedvező vese-, endothel- és keringési rendszert érintő hatások
  • Csökkenti az energiaszükségletet, mérsékli hypoxiakárosító hatását.
  • Kísérleti körülmények között a metformin helyreállította a hypoxia folytán eltolódott lipid/glükóz arányt.
  • Csökkenti / csökkentheti az étvágyat

1.2. A metformin klinikai alkalmazhatósága

A metformin alkalmazásának, a már kialakult 2-es típusú cukorbetegség klasszikus kezelésén kívül, egyre több klinikai körülményben igazolták előnyös hatását.

Az American Diabetes Association (ADA) 2008 óta javasolja a metformin kezelést a fokozott diabetes kockázatú betegek számára (60 év alatti életkor, túlsúly/obesitas, terhességi cukorbetegség (GDM) a kórelőzményben, emelkedett éhomi vércukor (IFG), emelkedett terhelés utáni vércukor (IGT), esetén). A Diabetes Prevention Program (DPP) vizsgálat alátámasztotta a metformin költséghatékonyságát, ugyanis a metformin élethosszig való alkalmazásával lassítható a diabetes kialakulása és 8%-kal csökkenthető lenne a betegség abszolút incidenciája (az új esetek előfordulása).

A pozitív eredmények ellenére a metformin prevenciós célú alkalmazása széles körben még nem terjedt el. A Diabetes Care Szakértői Csoportjának álláspontja szerint a metformin a megfelelő célcsoportban alkalmazva alkalmas lehet a prevenció alkalmazására, a betegség késleltetésére.

2017-ben végzett szisztematikus irodalmi értékelés és meta-analízis szerint a metformin kezelés - diabétesz státuszától függetlenül - jelentősen csökkenti az összhalálozást.

Ugyancsak szisztematikus irodalmi értékelés és meta-analízis szerint (2018) aagy a valószínűsége annak, hogy elhízás vagy terhességi cukorbetegségben a metformin csökkenti a terhességi magas vérnyomás kialakulásának esélyét.

A metformin sikeresen alkalmazható PCO szindrómában is.

2. A metformin farmakokinetikája (felszívódás, vérszint, kiürülés)

Minden készítménynél, igy a metforminál is nagy jelentősége van, hogy a készítmény hagyományos vagy retard (elnyújtott hatású) formában kerül forgalomba és felhasználásra. A formula befolyásolja a készítmény adagolását, a mellékhatások kialakulását, esetenként a készítménnyel kapcsolatos adherenciát (terápiás hűséget), így a kezelés eredményességet.

 2.1. Nem retard készítmény (1000 mg-os metformin esetén)

Felszívódás
A metformin-hidroklorid per os alkalmazása után a Tmax (maximális plazma koncentráció ideje) 2,5 óra. Az abszolút biohasznosulás 500, vagy 850 mg-os metformin-hidroklorid tabletta alkalmazását követően, egészséges egyénekben körülbelül 50-60%. Per os adagot követően a fel nem szívódott mennyiség a székletben 20-30%. Per os alkalmazás esetében a metformin felszívódása telíthető és inkomplett. A metformin- felszívódásának farmakokinetikája valószínűleg nem lineáris. A javasolt metformin-hidroklorid adagokat és adagolási sémákat alkalmazva, a steady-state plazmakoncentrációt 24-48 óra múlva éri el, és ez általában kevesebb, mint 1 mikrogramm/ml. Kontrollált klinikai vizsgálatokban a maximális metformin plazmaszint (Cmax) nem érte el a 4 mikrogramm/ml értéket, még maximális adagok alkalmazása után sem. Az étkezés csökkenti, és kissé késlelteti a metformin felszívódását. 850 mg metformin-hidroklorid adását követően a következőket figyelték meg: a plazma csúcskoncentráció 40%-kal alacsonyabb, az AUC (görbe alatti terület) 25%-kal csökkent, és a plazma csúcs-koncentráció elérésének ideje 35 perccel meghosszabbodott. Ezen megállapítások klinikai jelentősége még nem ismert.

Eloszlás
A plazmafehérjékhez való kötődés elhanyagolható. A metformin bejut a vörösvértestekbe. A vér csúcskoncentráció alacsonyabb, mint a plazma csúcskoncentráció és nagyjából ugyanabban az időben következik be.

Biotranszformáció (szervezeten belüli átalakulás)
A metformin változatlan formában ürül ki a vizelettel. Emberben nem azonosítottak metabolitot.

Elimináció (kiürülés)
A metformin kiválasztása glomeruláris filtrációval és tubuláris szekrécióval történik. Per os alkalmazást követően a végső kiválasztás féléletideje körülbelül 6,5 óra. Ha beszűkült a vesefunkció, a metformin renális clearance-e a kreatinin-clearance arányában csökken, és a kiválasztás féléletideje megnő, ami a metformin plazmaszintjének megnövekedéséhez vezet.

2.2. Retard készítmény (500 mg XR)

Felszívódás
A metformin retard tabletta orális alkalmazását követően a felszívódás jelentősen megnyúlt az azonnali hatóanyag-ledású tablettával összehasonlítva, a tmax (maximális plazma koncentráció ideje) 7 óra (az azonnali hatóanyag leadású tablettánál tmax 2,5 óra). Egyensúlyi (steady state) állapotban, hasonlóan az azonnali hatóanyag-leadású tablettához, a cmax és az AUC nem arányosan emelkedik az alkalmazott dózissal. Az AUC (a folyamatosan mért gyógyszerkoncentrációk görbe alatti területe) egyszeri 2000 mg metformin retard tabletta orális alkalmazása után hasonló az 1000 mg azonnali hatóanyag-leadású tabletta napi kétszeri bevételének megfelelő eredményéhez. A retard metformin tabletta cmax (maximális plazma koncentráció) és AUC intraindividuális variábilitása hasonló az azonnali hatóanyag leadású tablettáéhoz. Bár az AUC 30%-kal csökkent, ha a retard tablettát éhgyomorra adják, de a cmax és a tmax változatlan. Retard tabletta esetén a metformin felszívódásának mértékét az étkezés nem befolyásolja. Ismételten alkalmazott retard metformin tabletta esetén napi 2000 mg-ig nem figyeltek meg akkumulációt.

Eloszlás
A plazmafehérjéhez való kötődés elhanyagolható. A metformin bejut a vörösvértestekbe. A vérben észlelt csúcskoncentráció kisebb, mint a plazmacsúcs, és hozzávetőlegesen azonos időben jelentkezik.

Biotranszformáció (szervezeten belüli átalakulás)
A metformin változatlan formában ürül a vizelettel. Emberben metabolit nem volt kimutatható.

Elimináció (kiürülés)
A metformin a vesén keresztül glomeruláris filtrációval és tubuláris szekrécióval választódik ki. Egyszeri orális adagot követően a látszólagos terminális eliminációs felezési idő megközelítően 6,5 óra.Ha a vesefunkció károsodott, a renális clearance a kreatinin arányában csökken, és így az eliminációs felezési idő megnyúlik, ami a metformin plazmaszintjének emelkedéséhez vezet. Plazmában mért felezési ideje átlagosan 6,2 óra, teljesvérben meghatározott terminális fél életideje azonban 17,6 óra. A két adat jelentős eltérése a vörösvértestekelhúzódó metforminfelvételével és leadásával magyarázható.

Ábra: Metformin átlagos (SD) plazma farmakokinetikai paraméterei egyszeri 1000 mg IR orális dózis / 750 mg XR orális dózisok után 78 egészséges önkéntesen végzett mérési adatok alapján


(forrás: Idkaidek N: Metformin IR versus XR Pharmacokinetics in Humans. J Bioequiv Availab 2011, 3: 233-235.)

Az eredmények kimutatták, hogy étkezés során bevéve, az az éhgyomri állapothoz viszonyítva a XR-biológiai hozzáférhetőség és a maximális koncentráció (Cmax) később alakul ki, ugyanakkor a Cmax és a felezési idő értékek között nincs szignifikáns különbség. Másrészt a hagyományos IR (hagyományos) készítmény jelentős különbséget mutatott az összes paraméterben az XR (retard) formulációhoz képest, de a felezési idő hasonló volt.

  • IR-Fasted: Hagyományos készítmény éhgyomorra bevéve
  • XR-Fasted: Retard kérszítmény éhgyomorra bevéve
  • XR-Fed: Retard kérszítmény étkezés során bevéve

Megjegyzés: Rendszeres szedés alatt a plazmakoncentrációk eltérnek az ábrán feltüntetetthez viszonyítva.

    3. Indikációk

    Terápiás javallatok

    2-es típusú diabetes mellitus kezelésére felnőttek esetén, különös tekintettel a túlsúlyos betegekre, amikor a diéta és a fizikai aktivitás önmagában nem eredményezi a szénhidrát-anyagcsere megfelelő kontrollját. A diabéteszes szövődmények csökkenését mutatták ki túlsúlyos, 2-es típusú diabéteszes betegeknél, akik a diéta sikertelenségét követően elsőként metformin-terápiában részesültek

    2-es típusú diabetes mellitus megelőzésére azoknál a prediabéteszes betegeknél, akiknél legalább egy további kockázati tényező is fennáll és az életmódbeli változás önmagában nem eredményezett megfelelő glikémiás kontrollt. Magyarországon a metformin alkalmazását két éve támogatja a társadalombiztosítás a diabetest megelőző kóros szénhidrátanyagcsere-állapotokban (IFG, IGT, IFG + IGT).

    Prediabétesz kockázati tényezők

    Metformin adása 2-es típusú diabetes mellitus megelőzésérére megfontolandó azoknál, akiknél IGT (károsodott glükóztolerancia), IFG (emelkedett éhgyomri plazma glükózszint) vagy HbA1c 6% áll fenn, különösen, ha

    • elhízottak (BMI 30 kg/m2)
    • 60 évesnél fiatalabbak
    • korábban lezajlott terhességi cukorbetegség (gesztációs diabetes).

    2-es típusú diabetes mellitus további kockázati tényezői:

    • fizikai aktivitás hiánya
    • elsőfokú rokonnál előforduló cukorbetegség
    • magas kockázatú etnikum (pl. afro-amerikai, latin, indián, ázsiai amerikai, óceániai)
    • magas vérnyomás ( 140/90 Hgmm vagy hipertónia terápia)
    • emelkedett trigliceridek, csökkent HDL koleszterinszint 
    • policisztás ovárium szindróma (PCOS),
    • egyéb, inzulinrezisztenciával kapcsolatos klinikai állapot (súlyos mértékű obesitas, acanthosis nigricans)
    • kórtörténetben szereplő kardiovaszkuláris betegség.

    A Diabétesz Prevenciós Program (Diabetes Prevention Program)(DPP, 1994-2001) egy olyan multicentrikus, kontrollált klinikai vizsgálat volt, mely átlagosan 2,8 évig vizsgálta, hogy az intenzív életmódbeli változás vagy a metformin adása milyen hatékonyan képes a diabetes kialakulását megelőzni vagy késleltetni egy csökkent glükóz toleranciával (IGT) rendelkező populáción. Az intenzív életmódbeli változás, valamint a metformin adása egyaránt szignifikánsan csökkentette a diabetes kialakulásának kockázatát a placebóhoz képest.

    A DPP hosszú távú utánkövetéses vizsgálata a Diabétesz Prevenciós Program „Outcome Study” (Diabetes Prevention Program Outcomes Study, DPPOS,). A DPPOS a legnagyobb kontrollált klinikai vizsgálat, melyben a metformin alkalmazásának hatását értékelték diabetesre (cukorbetegségre) nagy kockázatú populációjában, valamint a metformin leghosszabb vizsgálata különböző indikációk esetében. A vizsgálatba a DPP kutatás eredeti populációjának több mint 87%-át vonták be a hosszú távú után követésbe. A DPPOS-ben 11 év után elvégzett analízisek alapján az életmódbeli változásnak és a metformin adásának a tartós hatása a cukorbetegség megelőzésében külön-külön 27% és 18%-os csökkenést eredményezett a cukorbetegség előfordulási gyakoriságára vonatkozóan, a placebo csoporttal összehasonlítva.

    4. A metformin alkalmazása, készítmények


    (forrás: Depositphotos_114992616_m-2015.jpg)

    4.1. Készítmények

    Azonnal oldódó (immediate release– IR)

    Az IR-változat napi adagját két-háromszorra elosztva, étkezés közben javasolt bevenni. Így történő alkalmazása ugyanis ritkábbá teheti gastrointestinalis mellékhatások megjelenését.

    Elnyújtott hatásású készitmény XR

    A jelenleg hozzáférhető másik forma elnyújtott hatását a transpyloricus passzázs késleltetését segítő gélszerűmassza biztosítja. E gyógyszerforma a hazai forgalmazásbanaz extended release, XR jelölést kapta, néhány országban slow release – SR −, „retard”, illetve „long”jelzéssel használják.

    Az XR-változatot egy dózisban, este célszerű adagolni. E gyógyszerforma alkalmazásakor a gastrointestinalis (emésztőrendszeri) panaszok előfordulása ritkább és általában enyhébbek az IR-változatok mellett észleltnél. Felszívódása döntő részben a vékonybél proximális szakaszán történik. A:gyomorból és a vastagbélből abszorpciója (felszívódása) elhanyagolható mértékű.

    4.2. A metformin adagolása

    Nem retard készítmények (IR készítmények)

    10 éves és annál idősebb gyermekek és serdülők szokásos kezdő adagja napi egy 500 mg-os vagy 850 mg-os dózis. A maximális napi adag 2000 mg, két vagy három részre osztva. Felnőttek szokásos kezdő adagja napi két - háromszor egy 500 mg-os vagy 850 mg-os. A maximális napi adag 3000 mg*, három részre osztva.

    Retard készítmények (XR készítmények)

    • Szokásos kezdő adagja naponta egyszer 500 mg metformin-hidroklorid az esti étkezéssel együtt bevéve.
    • 10-15 nap után a dózist a vércukorszint-mérések eredménye alapján kell módosítani. Az adagok lassú emelése javíthatja a gasztrointesztinális toleranciát. A javasolt maximális dózis napi 4 tabletta az esti étkezés során bevéve.
    • Az adagolást 10-15 naponként 500 mg-mal javasolt emelni, legfeljebb napi 2000 mg-ig, a napi egyszeri, az esti étkezéssel együtt történő bevétellel. Amennyiben az 500 mg retard tabletta napi egyszeri adagolásával, 2000 mg maximális napi dózissal nem érhető el a glikémiás kontroll, akkor az 1000 mg retard tabletta napi kétszeri adagolását kell megfontolni, figyelembe véve mindkét dózis étellel együtt történő bevételét a reggeli és az esti étkezés során. Ha a glikémiás kontroll még mindig nem érhető el, a betegeket standard metformin hidroklorid tablettára kell átállítani 3000 mg* maximális napi dózisig.
    • Amennyiben a beteg már metformint szed, a retard készítmény kezdő dózisának azonosnak kell lenni az azonnali hatóanyag-leadású tabletta napi mennyiségével. A 2000 mg napi dózisnál nagyobb adaggal kezelt betegek esetén nem javasolt az átállítás retard készítményre.

    A készímények dózisa és hatása közötti összefüggése

    Felszívódása nem dózisarányos. 1000 mg metformin biohasznosulása~50%, melyet a bélfalon történő átjutását segítő transzportfehérjék telítettségi állapota és a bélflóra határozza meg. Más szóval: a dózis növelésével a felszívódott hányad csökken. Ez a magyarázata annak a korábbi megfigyelésnek, hogy>2000 mg/nap adag esetén a dózis-hatás görbe ellapul. Ugyanez az oka a felszívódás individuális variabilitásának, amit számos vizsgálat is igazolt.

    A FENTIEK ALAPJÁN NINCS SOK ÉRTELME A NAPI 2000 MG-NÁL NAGYOBB DÓZISÚ METFORMIN ALKALMAZÁSÁNAK!

    Vegyes összetételű táplálék felszívódását érdemben nem befolyásolja, magas zsírtartalmú étkezés azonban akár 25%-kal csökkenheti a metformin felszívódását.

    5. Miért nem hat egyformán a metformin mindenkinél?

    A metformin hatását befolyásoló polimorfizmusok* és gyógyszer-interakciók

    * Genetikai poliformizmusnak nevezzük egy populáció genetikai változatosságának egyik formáját. (Egy adott gén-lókuszban többféle allélforma létezése.)

    Korábbi vizsgálatok mind a metformin farmakokinetikájában, mind klinikai hatékonyságában esetenként jelentős eltéréseket találtak. Felszívódása és hatásai molekuláris mechanizmusainak, tényezői genetikai hátterének megismerésével, utóbbiak polimorfizmusainak igazolásával mára ezen eltérések magyarázhatóvá váltak. E génpolimorfizmusok – egy nukleotidot érintő károsodások (single nucleotid polymorphisms – SNP) − közül a szer farmakokinetikáját, hatékonyságát és a szervezetből történő ürülését érintők a legjelentősebbek

    Több gyógyszer esetében kimutatták a metformin transzportjában szerepet játszó genetikai tényezőkkel magyarázható interakció lehetőségét.

    • A cimetidin például gátolhatja a metformin renalis ürülését.
    • Az antimaláriás, illetve protozoonbetegségekben használatos pyrimethamin in vitro vizsgálatban gátolta a MATE1 és a MATE2K aktivitását.
    • Felmerült hasonló kémiai viselkedésű gyógyszerek (antihisztaminok, antidepresszánsok, opioid analgetikumok) metforminürülést befolyásoló potenciális hatása, míg metformin is csökkentheti a szervezetből nagyrészt változatlanul ürülő bázikus természetű molekulák (például amfetaminszármazékok) eliminációját.

    Ez utóbbiak vonatkozásában konkrét adatok egyelőre nem ismeretesek, együttes alkalmazásukkor azonban e lehetőséget mérlegelni tanácsos.

    6. Metformin szedés alatt előforduló mellékhatások, panaszok

    Metformin mellékhatásai

    A metformin gyakori mellékhatásai:

     A metformin nem gyakori mellékhatásai:

    • Súlyos légzési nehézség
    • Hidegrázás
    • Szédülés
    • Túlzott izzadás
    • Köröm problémák
    • Az influenzaszerű tünetek
    • Szívdobogás érzése
    • Renyhe bélmozgások
    • Emésztési zavarok
    • Orrgyulladás
    • Hasi fájdalom
    • Izomfájdalom
    • Bőrkiütés

     A metformin ritka mellékhatásai:

    • Akut légzőszervi distressz szindróma
    • Tejsav-acidózis (vérsavasodás a magas tejsavszint miatt) EZ A LEGSÚLYOSABB MELLÉKHATÁS
    • Az alacsony vércukor (gyakran ez okozza a rossz közérzetet)
    • Megaloblasztikus vérszegénység (folsav és B12 hiány miatt)
    • Álmosság

    Metformin hatása a TSH-ra

    Egy randomizált, kettős vak, placebo-kontroll klinikai vizsgálatban 89 prediabetikus 18–65 éves korú személyt vizsgáltak 3 hónapon keresztül. Két részre osztották: metformin ( n = 43) és placebo ( n = 46) kezelt csoportokra. Mérték a szérum pajzsmirigy stimuláló hormont (TSH), és ultrahanggal mérték a pajzsmirigy csomóit és térfogatát. Az adatokat összehasonlították a csoportok között és csoportokon belül, a vizsgálat előtt és után.

    Eredmények:
    A metforminnal és a placebóval kezelt csoportban a kiindulási tulajdonságok átlaga nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget. A vizsgálat végén a szérum TSH átlagában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Ha azonban a TSH-tartományt két csoportra, alacsony-normál (0,3–2,5 μU / ml) és a magas-normál (2,6–5,5 μU / ml) tartományra osztották, akkor szignifikáns csökkenést figyeltek meg a metforminnal kezelt csoportban, ahol a TSH szint a normál tartomány felső felében volt ( P = 0,01).

    Biztonsági figyelmeztetés

    Mivel a metformin a vesén keresztül választódik ki, normál vesefunkciójú betegeknél legalább évenkénti gyakorisággal, csökkent veseműködés esetén – ha a szérum kreatininszintje a normál érték alsó határán van, illetve idős betegeknél – legalább évente 2-4 alkalommal ellenőrizni kell a veseműködést a gyógyszer alkalmazása során.

    A klinikai irányelvek, a klinikai és epidemiológiai vizsgálatok azt igazolják, hogy mérsékelt renális diszfunkció esetén  nem indokolt a metformin-kezelés jelenleg érvényben lévő megszorítása a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők e népes alcsoportjában

    A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján a GFR* (glomeruláris filtrációs ráta) 30–59 ml/min közötti tartományában a metformin alkalmazásának előnyei meghaladják a kezeléssel összefüggésbe hozható, potenciálisan életveszélyes tejsavaciódzis kockázatát, ezért a veseműködés figyelembevételével meghatározott adagolás, illetve a terápia megindítása előtt és alatt rendszeresen végzett vesefunkció-ellenőrzés lehetővé teszi a biztonságos gyógyszeralkalmazást.

    Súlyos vesefunkció-romlás esetén, ha a GFR* kisebb, mint 60 ml/min, a metformin-kezelés továbbra is ellenjavallt.

    * A GFR a vesék működését jellemző paraméter, amely megadja a vesén átszűrődő folyadék mennyiségét, térfogatát.

    Gyógyszerinterakciók

    Eliminációját (kiürülését) ugyancsak kizárólag renalisan (vesén) ürülő gyógyszerek gátolhatják. E tekintetben a képalkotó vizsgálatokhozhasznált, a szervezetből ozmotikus diuresisseltávozó jódos kontrasztanyagok a legjelentősebbek. Ezek a szerek ritka, de veszélyes szövődménye az úgynevezett kontrasztanyag indukálta akut veseelégtelenség .

    (KONTRASZTANYAGGAL VÉGZETT CT / MRI VIZSGÁLAT ELŐTT NÉHÁNY NAPPAL A METFORMIN SZEDÉSÉT FEL KELL FÜGGESZTENI!)

    Nincs egyértelmű adatarra vonatkozóan, hogy ennek előfordulása metformintszedő személyek között gyakoribb-e, biztonságból azonban e vizsgálatok előtt 48 órával a metformin adásaleállítandó és alkalmazása csak a vizsgálat szövődménymentesbefejezése után 48 órával indítható újra.

    A korlátozó feltételek között szokás a rendszeres alkoholfogyasztást is említeni, egyrészt, mert előidézi a májkárosodás kialakulását, másrészt társulhat a szükségesnél kevesebb szénhidrát fogyasztásával, harmadrészt, mert alkohol jelenléte befolyásolhatja a piroszőlősav-tejsav egyensúlyi reakció kinetikáját.

     

    FIGYELMEZTETÉS
    Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt vagy az Ön által használt készítmény betegtájékoztatójának elolvasását!

     

    ►Lásd még

    Metformin – újabb adatok egy megbízható és hatékony „régi” vércukorcsökkentő készítményről

    Gyengül-e a metformin egyeduralma?

    Metformin alkalmazása inzulinrezisztenciában (Kutatások eredményei)

    Metformin és PCOS

    Metformin és Inositol összehasonlítása

    A metformin és a bélflóra

     

    Irodalom

    • Julesz J. és Laczi F.: Obesitas. in: A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve. (szerk: Leövey A.), Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2001.
    • Kalafat E. és mtsai: Metformin for prevention of hypertensive disorders of pregnancy in women with gestational diabetes or obesity: systematic review and meta-analysis of randomized trials. Ultrasound Obstet Gynecol. 2018 Dec;52(6):706-714.
    • Karimifar, M és mtsai: Effect of metformin on thyroid stimulating hormone and thyroid volume in patients with prediabetes: A randomized placebo-controlled clinical trial. J Res Med Sci. 2014 Nov; 19(11): 1019–1026.
    • Ning H.H. és mtsai: The effects of metformin on simple obesity: a meta-analysis. Endocrine. 2018 Dec;62(3):528-534.
    • Perez-Lopez F.R. és mtsai: Systematic review and meta-analysis of the effect of metformin treatment on overall mortality rates in women with endometrial cancer and type 2 diabetes mellitus. Maturitas. 2017 Jul;101:6-11.
    • Yerevanian A. és mtsa: Metformin: Mechanisms in Human Obesity and Weight Loss. Curr Obes Rep. 2019 Mar 14. doi: 10.1007/s13679-019-00335-3.
    • Zhou L és mtsai: Effects of metformin on blood pressure in nondiabetic patients: a meta-analysis of randomized controlled trials. J Hypertens. 2017 Jan;35(1):18-26.

    Mint minden weboldal, ez is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár.
    Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelm menüpont alatt talál.