Egészségügyi adatok forrásai, keresése az interneten

A terápiás technológiák (pl. diagnosztikus eljárások, gyógyszerek) bizonyítékokon alapú alkalmazásához nélkülözhetetlen az a megbízható információforrás, amely alapján kiválasztjuk a legmegbízhatóbb diagnosztikus, profilaktikus vagy terápiás eljárást. A megfelelő információforrás megtalálása  nem mindig könnyű feladat.(G.S.)

TARTALOM

1. Betegnek érzi magát? „Dr. Google” majd segít

2. Egészségesen is gyógyszerezne az internet

3. A páciens segíthet az orvosnak a helyes diagnózis felállításában

4. Az interneten található adatok kritikus értékelésének fontossága

1. Betegnek érzi magát? „Dr. Google” majd segít

Nagyon kevés ember fordul szívesen orvoshoz, és vannak szórakoztatóbb dolgok is, mint a köhögő és tüsszögő emberek között üldögélni a váróban. A kényelem csábító: a világhálón vagy a mobilalkalmazások segítségével időponttól és helytől függetlenül és legtöbbször ingyen kaphatunk tanácsot.

Megjegyzés: A „dr. Google" orvoslás helyett alternatívát kínál a MediCall mobilalkalmazás, amely 2017-ben indult útjára. Tervezői azoknak kínálják a szolgáltatást, akik egy-egy egészségügyi probléma kapcsán gyors és szakszerű választ szeretnének valódi szakemberektől, de nem az internetről akarnak informálódni.

1.2. A női témák a legkedveltebbek

Egy amerikai tanulmány szerint a kismamák gyakrabban veszik igénybe a net efféle szolgáltatásait, mint szükségük lenne rá. „Legtöbbször az orvosuk tanácsaival és a szűrések időpontjaival elégedetlenek” – olvasható a Journal of Medical Internet Research című lapban megjelent szakcikkben. Az orvosi praxisokban kínált információs anyagokat gyakran túlhaladottnak gondolják, és alternatívaként applikációkat és magyarázó videókat keresnek.

Az információkat gyakran meg is osztják egymással.

1.2. Dr. Google, az orvospótlék – veszélyes lehet hallgatni a tanácsaira

Árnyoldalai is vannak, ha virtuális szolgáltatásokat veszünk igénybe. Az alapvető problémákat jól példázza az olyan egyszerű tünet, mint a fejfájás. Legtöbbször egyszerű okokra vezethető vissza: stressz, alváshiány, koffeinhiány. A keresési eredmények között viszont lényegesen többször jelennek meg olyan ijesztő betegségek, mint például az agydaganat és a stroke.

A keresési eredmények értékelésekor a psziché hatalmas szerepet játszik, szinte sosem vagyunk képesek semlegesen vizsgálni a saját problémánkat. A netes keresés nagy hátránya, hogy a felhasználónak egyedül kell az eredményeket értelmeznie. Ha valamilyen panasza van, a legjobb először orvoshoz fordulni, ezt követően már keresgélhet a világhálón további információk vagy másféle terápiás lehetőségek után.

Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, „dr. Internet” igen gyakran értelmetlen pánikot terjeszt, és a hipochondriás tüneteket erősíti. Más szakemberek viszont dicsérik a világhálót, amelynek köszönhetően a páciensek már nem tudatlanul állnak a szinte „félisteni” státusú orvosok elé. Nemegyszer előfordult, hogy többéves sötétben tapogatózás után egy netes keresés vezetett egy ritka betegség diagnosztizálásához. Laikusok számára azonban rendkívül nehéz az adatokat helyesen értelmezni.

1.3. Gyógyszergyárak manipulálhatják az információkat

A helyes értékelést az is nehezíti, hogy sok egészségügyi portál az őket támogató gyógyszergyár érdekeinek megfelelően helyez előtérbe egyes termékeket vagy terápiatípusokat, a konkurenciáról pedig legjobb esetben csak hallgatnak.

Gyakran alig felismerhető, honnan származik az információ, ki írta a cikkeket, ki fizetett értük. Még a "független fórumokon" megjelenő tájékoztatókat is óvatosan kell kezelni, ugyanis egyes gyártók célzott hirdetéseket jelentetnek meg hozzászólásként, amelyekben bizonyos termékek előnyeit hangsúlyozzák. (Az USA-ban a gyógyszergyárak legálisan reklámozhatnak vényköteles szereket az úgynevezett D2C (direct to consumer) hirdetésekkel.)

2. Egészségesen is gyógyszerezne az internet

Még akkor is kérdéses, hogy akarjuk-e az egész napunkat és testünk működését részletesen dokumentálni, ha nincsenek veszélyes következményei. Gyakran előfordul, hogy egészen kicsi eltérést is sokszorosan túlbecsül az app, és valamilyen kezelést ajánl – teljesen feleslegesen. Egyre nagyobb a nyomás, hogy olyankor is gyógyszert szedjünk, ha nincs is rá szükségünk. És még az adatok gondatlan kezelése is problémát okozhat.

Legyünk hát körültekintőek az új kütyük és alkalmazások használatában csakúgy, mint az interneten fellelhető egészségügyi tanácsokkal kapcsolatban. Legyünk szkeptikusak, és próbáljuk meg ellenőrizni a forrás hitelességét. A legfontosabb azonban, hogy kivétel nélkül tanácskozzunk mindezekkel kapcsolatban szakorvossal, és inkább az ő tanácsait kövessük. A mi egészségünk és életünk a tét.

Számtalan olyan oldallal találkozhatunk, melyeket valójában nem orvosok, hanem olyan civilek készítenek, akik valamilyen érzelmi indíttatásból szükségét érzik, hogy „tudásukat” közreadják. Természetesen ezeket az információkat ők is csak beszerzik valahonnan – általában szövegmásolás segítségével. Amikor pedig készen van egy ilyen „összetákolt” adathalmaz, már csak várni kell, és kisvártatva összetalálkozik az amatőr tanácsadó tudattalan agressziója és a keresést indító „páciens” tudattalan szorongása. A tudattalan agresszió persze látszatra másról sem szól, mint az önzetlen segítségnyújtásról.

A ránk ömlő információk halmazában, a „kezdettől a végig” típusú tünetgyűjtés során könnyen eljuthatunk a torokfájástól a gégerák diagnózisáig. Ám ami a képernyőn megtörténhet, a valóságban nem fordulhat elő. Amikor orvoshoz megyünk, egy szakember rendezi sorba a tüneteket, s miközben ezt teszi, már megalkotja a differenciáldiagnózisokat is – vagyis végiggondolja, milyen kórképek jöhetnek még szóba, mit lehet elvetni, mi az, ami indokolttá tehet további kivizsgálásokat. Amikor viszont internetes keresés találatait olvassuk, nincs ilyen „sorompó”, senki szaktudása nem állítja le a cikk/oldal olvasását a negyedik sornál, hogy tovább ne folytassuk, mert az már nem ránk vonatkozik, mert már rég nem az eredeti kérdéshez illő válaszokat tartalmazza, hanem annál jóval többet.

A kritikai szűrés hiánya pontosan látszik a „segítségnyújtónál”, aki láthatóan inkább saját „tökéletes tudásának” nárcisztikus élményét akarja átélni, mintsem arra gondolna, hogy mit okozhat ezzel a másik oldalon lévő, már eleve szorongásokkal küzdő olvasónak. Az információ birtoklása nem azonos a szaktudással – ám a laikus „segítő” oldalak úgy bánnak a halmazba szedett tünetsorokkal, mintha szaktudás birtokában lennének, holott ez távolról sincs így. Az olvasó pedig mit tehet? Hisz az első kör találatainak, mert úgy gondolja: ha ezek a legnépszerűbbek, akkor nyilván igazak is.

3. A páciens segíthet az orvosnak a helyes diagnózis felállításában

Az interneten történő keresésnek természetesen vannak előnyös oldalai is. Általánosságban elmondható, hogy a jól informált beteg a kezelésben együttműködő partner, és hajlamosabb követni az előírt gyógykezelést. Sokféle problémával kapcsolatban az érintett szakmai társaságok megfelelő információkat kínálnak. Mindig van páciens, aki olyan jó javaslattal áll elő, amelyről a világhálón szerzett tudomást. Az áltudományos ajánlatokkal szemben kritikusnak kell lennünk, hiszen legtöbbször pusztán üzleti érdekek állnak mögöttük.

3.1. Az információgyűjtés hasznos

A tájékozott páciensek és orvosok új lehetőségekre bukkanhatnak: szokatlan tünetek ritka betegségekre is utalhatnak. Alapvetően jó ötlet, és hasznos kiegészítő információkra tehetünk szert, ha a már rendelkezésre álló és széles körben elterjedt tudást összegyűjtjük. Hogy valójában mennyire sikerül ilyen módon betegségeket felismerni, az csak hosszú távon derül majd ki.

3.2. Sok esély, nagy kockázat

Nem csak az internetes találatokra, hanem az okostelefonokra készített alkalmazásokra és érzékelőre is igaz a fenti megállapítás. Lépésszámláló, pulzusmérő, testzsírértékmérő, kalóriabevitel-rögzítő, alvásciklus-figyelő – a mobileszközön sokféle adatot tárolhatunk, egyes platformokra ki is posztolhatjuk őket.

Az internetes szolgáltatásokat és a mobilapplikációkat gyorsan piacra dobják, ami nagyon nehézzé teszi, hogy a sarlatánokat kiszűrjék. Egy tanulmány eredményei szerint egyes alkalmazások a tesztelt esetek 30 százalékában hamis eredményt mutattak. Ha a felhasználók ezekre az alkalmazásokra bízták volna magukat, túl későn kaptak volna megfelelő gyógykezelést.

4. Az interneten található adatok kritikus értékelésének fontossága

Az alkalmazható terápiás technológiák EBM alapú alkalmazásához nélkülözhetetlen az az ismeret, amely alapján kiválasztjuk a legmegbízhatóbb profilaktikus vagy terápiás eljárást, mely nem mindig könnyű feladat. Fontos, hogy az információ forrása. Az interneten történő tájékozódás mér az életünk részévé vált, de komoly kihívás megtalálni azt az információt, amire szükségünk van.

Ennek pedig több oka van:

•  Az interneten nincs fent minden információ
• Az internetes keresők csak a web egy kisebb hányadát tudják elérni.  A web nagy része a keresők számára láthatatlan.
• Az internetre bárki bármit feltehet, az információk hitelességét nehéz megállapítani.
• Több a pozitív, kedvező véleményt sugalló weblap
• Az interneten ugyan sok minden van, de nem rendezett formában.
• A sok információt meg kell tudni szűrni (az is gondot jelenthet, ha egy témában túl sok az információ, és gyakran azok még ellent is mondanak egymásnak)

NAGYON FONTOS, TEHÁT, HOGY MILYEN FORRÁSBÓL SZEREZZÜK BE A MINKET ÉRDEKLŐ INFORMÁCIÓKAT.

A megkérdőjelezhetők azoknak a forrásoknak a megbízhatósága, amelyeknek tényszerűsége köztudottan vitatott. Az ilyen források közé tartoznak azok a weboldalak és publikációk, amelyek közismerten szélsőségesek vagy propaganda jellegűek, illetve azok, amelyek szóbeszéden vagy személyes véleményeken alapulnak.

Szakirodalom keresése

Orvosi kérdésekben feltétlenül olyan általános vagy részletes beszámolók az ideális források, amelyek megbízhatók. Ilyenek az elismert orvosi szakfolyóiratok, a szakértők által írt széles körben elterjedt alaptankönyvek, továbbá a nemzeti vagy nemzetközi szakértői testületek által kiadott orvosi protokollok és állásfoglalások, kutatási adatokra történő hivatkozások.

Ha valaki angolul tud, javaslom a PubMed adatbázis használatát. A PubMed a világ legelterjedtebb orvosi adatbázisa, a National Library of Medicine (USA) hozta létre, és tette szabadon hozzáférhetővé.

MÉG A SZAKMAI INFORMÁCIÓKKAL IS VIGYÁZNI KELL!

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt!

►Lásd még:

dr-google rendelési idő mindennap-0-24

Hiteles weboldalak

Diagnosztikus tesztek értékelése

Terápiák eredményességének értékelése

Irodalom

• Bereczki, D., Mogyorósy, Zs.: Irodalomkutatás, az irodalom kritikus elemzése.[Critical appraisal of the literature] In: Gődény, S. (szerk.): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben [Improvement of clinical effectivenes in healthcare.] Pro Die Kiadó, Budapest, 2007, 284-336.
• Davis J.K.:Dr. Google and Premature Consent: Patients Who Trust the Internet More Than They Trust Their Provider. HEC Forum. 2018 Sep;30(3):253-265.
• Speer G.: Dr. Google: rendelési idő mindennap 0–24. Orvostovábbképző Szemle, 2017.
• Spinney L.: How Facebook, fake news and friends are warping your memory. Nature. 2017 Mar 7;543(7644):168-170.