.jpg)
A női pubertás időszakában a fiziológiás jelenségek ismerete azért igényel rendkívüli odafigyelést, mivel - szemben a reproduktívkor viszonylagos stabilitásával - ebben az időszakban dinamikus változások zajlanak, és az egész neuroendokrin rendszer intenzív érési folyamaton megy át. (G.S.)
TARTALOM
2. A pubertáskori változások jellemzői
3. Normál pubertás szakaszai Tanner szerint
Nagyon nehéz pontosan meghatározni a pubertás elindító mozzanatát. A 6-9. életév között egy adrenarchenak nevezett folyamat zajlik le, amely a hormonális státusz jelentős változását okozza. Lényege, hogy változatlan mellékvese hormon (kortizol) szint mellett a mellékvesék által termelt hím nemi hormonok (DHE, DHEAS, androsztendion) mennyisége pedig megnő. A folyamat közvetlen oka nem tisztázott, mindenesetre az ismert hormonok: ACTH, prolaktin, gondatropinok, ösztrogének ilyen szerepe nagy valószínűséggel kizárható. Nem világos az adrenarche jelentősége a nemi érés folyamatában.
A nemi éréssel és a szexuális szteroidok fokozott termelésével kapcsolatosan az első jelentős lépés a gonodotrop hormonok (a petefészek nemi hormonjainak termelésére ható agyalapi hormonok) szintjének emelkedése. Ez a GnRH szekréció növekedésének az eredménye.
Ma leginkább a "gonadostat" elmélet az elfogadott, amelynek lényege a már említett negatív feed-back (visszacsatolás) szabályozásért felelős centrum érzékenységének a változása, tehát az agyalap érzékenysége csökken a petefészekben termelődő hormonokkal szemben és emiatt a follikulis stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) szintje emelkedik, ennek következtében növekszik a tüszők érése, az ösztrogén termelődése, majd bekövetkezik az első menstruáció.
2. A pubertáskori változások jellemzői
A szeméremszőrzet előbb csak mutatkozik, majd a felnőtt női típussá alakul (csúcsára állított háromszög). Megindul az emlők fejlődése. Mindezeket az átalakulásokat a petefészekben elválasztott ösztrogének váltják ki. Petefészek hiányában ezek a változások nem következnek be.
A pubertás alatt indul meg a méh, a méhkürtök és a külső nemi szervek növekedése. A hüvely nyálkahártyája átalakul: a benne lévő szekrétum savanyú vegyhatású lesz, baktériumflórája megváltozik, benne tejsavképző baktériumok telepednek meg. A clitoris megnagyobbodik, a nagy és kis szeméremajkak megnövekszenek, a szeméremdomb területén megszaporodik a zsírszövet.
A női pubertás legfeltűnőbb eseménye az első menstruáció megjelenése, amelyet menarche néven ismerünk. A petefészek hormonszekréciójának következménye a belső és külső nemi szervek és az emlő kifejlődése, valamint a másodlagos nemi jelleg kialakulása. A pubertás végét a szabályos ovarialis és endometrialis ciklusok jelzik, a másodlagos nemi jelleg kialakulása teljessé válik.
A pubertás alatt alakul ki a két nem testfelépítése közötti különbség. Ekkor fejlődik ki a zsírpárnák nőre jellemző eloszlása, a szélesebb csípő. Az androgénhormonok szintje alacsony, ezért az izomzat kevésbé fejlődik ki, mint a jelentős androgénhatás alatt lévő férfiakban. Ugyanazon oknál fogva marad el a gége növekedése is.
3. Normál pubertás szakaszai Tanner szerint
forrás: busanlottedfs.com
Az emlő, a hónaljszőrzet és a szeméremszőrzet fejlődését 0-4 pont közötti skálán állapítják meg.
A Tanner szerinti értékeléshez még hozzátartozik a méh fejlődésének megítélése is (végbélen keresztüli fizikális vagy ultrahang vizsgálattal). A cervix (méhnyak) és a corpus (méhtest) aránya serdülés során 1:3-ról a 3:1-re módosul. Tehát, míg gyermekorban a méhnyak aránya, addig a serdülés végén már a méhtest aránya a nagyobb. A méh fejlődését ugyancsak 0-4 pont közötti skálán állapítják meg.
FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt !
►Lásd még
Serdülőkori dysfunkcionális méhvérzés (SDM)
Irodalom
- Borsos A.: A nemi fejlődés fiziológiája, eltérés a normálistól. in Gyermeknőgyógyászat (szerk. Borsos A.), Golden Book Kiadó, 1998, 22-44.
.jpg)
.jpg)
