A polycystas ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hyperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérum androgén szintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystas szerkezete.(G.S.)
A szindróma prevalenciája, klinikai megjelenése és a társuló betegségek függnek az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. Újabb kutatások szerint, a társuló betegségek kockázata főleg azoknál a betegeknél fokozott, akiknél a National Institute of Health által megfogalmazott kritériumok alapján történt a diagnózis.
Tekintettel a korkép komplex megjelenésére és a kritériumrendszerekben jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a diagnózis kimondásához, interdiszciplináris, bizonyítékon alapuló megközelítés szükséges, mellyel javulna a diagnózis pontossága és ennek következtében a kezelések eredményessége, hatékonysága.
TARTALOM
1. PCOS diagnosztikus kritériumai
3. PCOS és az ultrahanggal észlelt PCO
1. PCOS diagnosztikus kritériumai
NIH kritériumok. A kórkép diagnosztikus kritériumainak meghatározása első alkalommal a NICHD által az 1990-ben szervezett és a NIH által szponzorált konszenzus konferencián történt meg.
1. Krónikus anovuláció (rendszertelen menzesz, olygo- amenorrhoea)
ÉS
A NICHD/NIH kritériumok nem tartalmazták az ovarium ultrahangos vizsgálatát, tekintettel arra, hogy szabályos menzesz és androgén tünetek nélküli nők között is 20-30 %-ban PCO-szerű petefészek igazolható.
Rotterdami kritériumok. A diagnosztikus kritériumokat az ESHRE és az ASRM által 2003-ban Rotterdamban szervezett konferencián újraértékelték és az ultrahanggal vizsgált PCO kritériumával egészítették ki.
1. Krónikus anovuláció (rendszertelen menzesz, olygo- amenorrhoea)
VAGY
VAGY
3. Petefészkek polycystás elváltozása (ultrahang vizsgálattal)
A PCOS diagnózisához a három kritérium közül kettőnek teljesülnie kell.
AES kritériumok. 2006-ban az AES szisztematikus irodalmi áttekintések alapján ismét értékelte a PCOS kritériumait. Az AES figyelembe vette mind a korábbi NIH és a 2003-as Rotterdami kritériumokat és kiegészítette az azóta megjelent bizonyítékokkal. A legfontosabb következtetés az volt, hogy a kórképben központi szerepe van a hyperandrogenizmusnak. Az azt AES hangsúlyozta, hogy további vizsgálatok szükségesek a kórkép kritériumainak pontosabb meghatározásához.
ÉS
VAGY
Egyik kritériumrendszer sem tartja az elhízást, az IR-t vagy az emelkedett LH/FSH arányt a PCOS alapvető kritériumának, tekintettel arra, hogy ezek egyéb okok miatt is kialakulhatnak, illetve nem minden PCOS társul elhízással vagy inzulinrezisztenciával (emelkedett inzulinszinttel).
2. A "NIH Office for Disease Prevention-Sponsored Evidence-Based Methodology Workshop on Polycystic Ovary Syndrome" javaslata
Tekintettel arra, hogy a PCOS diagnózisának jelenlegi kritériumai nem a bizonyítékok szisztematikus értékelésén alapulnak, folyamatosan szükség van a PCOS kritériumainak bizonyítékokon alapuló felülvizsgálatára és a diagnosztikus tényezők explicit (egyértelmű) meghatározására.
A "NIH Office for Disease Prevention-Sponsored Evidence-Based Methodology Workshop on Polycystic Ovary Syndrome" ezt felismerve 2012 decemberében áttekintette a PCOS-el kapcsolatos bizonyítékokat. Ez alapján azt javasolta, hogy a jelenleg egy szindrómának tekintett kórképet - attól függően, hogy a tünetek és panaszok közül a menstruációs, infertilitási vagy az anyagcserezavar a domináns - két fő csoportra kell bontani.
Az előbbi csoportnál a PCOS elnevezés maradhatna, de azoknál a fentotípusoknál (megjelenési formáknál), ahol PCO nem igazolható, a hyperandrogenaemia (emelkedett hím nemi hormonok) és az anyagcserezavarok a vezető tünetek, új elnevezés szükséges. Az új elnevezést az ebben a típusú PCOS-ben kialakuló szövődmények nagyobb aránya teszi indokolttá. Ezeknél a betegeknél gyakrabban alakul ki cukorbetegség, érelmeszesedés, szívinfarktus és stroke.
3. PCOS és az ultrahanggal észlelt PCO
A PCOS diagnózisának vitatott kritériuma az ovariumok szerkezetének értékelése
A kórkép névadó tünetének észlelése, az ultrahanggal felfedezhető polycystás petefészek szerkezet (PCO), nem azonos a szindrómával (PCOS). Nőgyógyászati ultrahang vizsgálat során az ovariumok polycystas szerkezete nem ritka, populációs vizsgálatok szerint prevalenciája elérheti a 21 %-ot. A PCO hátterében a follikulusok inkomplett fejlődése ;vagy ovulációs zavar állhat; gyakori a pubertás korai vagy középső szakaszában, társulhat táplálkozási zavarokkal, a mellékvese fokozott androgén termelésével vagy hyperprolactinaemiával. Polycystas jellegű ovárium tehát sokszor észlelhető olyan esetekben is, amikor annak klinikai jelentősége nincs.
A nem megfelelő módszerrel és gyakorlattal végzett ultrahangvizsgálat túldiagnosztizálja a PCOS-t, mely kedvezőtlenül befolyásolja később az orvosi döntéseket és a beteg számára is félrevezető információt jelent. Újabb kutatások szerint* a normál és a PCOS betegek egyértelmű elkülönítésére a 12 follikulus helyett legalább 26 follikulust szükséges igazolni petefészenként (26>FNPO).
Az új FNPO (1 petefészekben látható tüszők száma) kritérium szenzitivitása: 85%, specificitása: 98%. Az új diagnosztikus kritérium azonban csak az új típusú ultrahangkészülékek (transducer frekvenciája ≥8 MHz) esetén alkalmazható. Korábbi készülékekkel a petefészek méretének (ovarium volume) mérése javasolt a klinikai gyakorlatban és nem az FNPO.
FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt!
►Lásd még:
PCOS diagnózisa a gyakorlatban
A PCOS diagnózisa-ovariumok szerkezetének értékelése.
Irodalom:
- Azziz, R., Carmina, E., Dewailly, D., és mtsai: Criteria for Defining Polycystic Ovary Syndrome as a Predominantly Hyperandrogenic Syndrome: An Androgen Excess Society Guideline. J.Clin. Endocrinol. Metab., 2006, 91, 4237-4245.
- Azziz, R., Carmina, E., Dewailly, D., és mtsai: The Androgen Excess and PCOS Society criteria for the polycystic -ovary syndrome: the complete task force report. Fertil. Steril., 2009, 91, 456-488.
- Broekmans, F. J., Knauff, E. A., Valkenburg, O., és mtsai: PCOS according to the Rotterdam consensus criteria: Change in prevalence among WHO-II anovulation and association with metabolic factors. BJOG, 2006, 113, 1210-1217.
- Dewailly, D., Lujan, M. E., Carmina, E., és mtsai.: Definition and significance of polycystic ovarian morphology: a task force report from the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update., 2013 Dec 16.
- Dunaif, A., Fauser, B. C.: Renaming PCOS - a two-state solution. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98, 4325-4328.
- Legro, R. S., Arslanian, S. A., Ehrmann, D. A., et al: Diagnosis and treatment of polycystic ovary syndrome: an endocrine society clinical practice guideline. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98, 4565-4592.
- Lujan, M. E., Jarrett, B. Y., Brooks, E. D., et al.: Updated ultrasound criteria for polycystic ovary syndrome: reliable thresholds for elevated follicle population and ovarian volume. Hum. Reprod., 2013, 28, 1361-1368.
- Rotterdam ESHRE/ASRM-Sponsored PCOS Consensus Workshop Group, Revised 2003 consensus on diagnostic criteria and long-term health risks related to polycystic ovary syndrome. Fertil. Steril., 2004, 81, 19-25.
- Zawadski, J. K., Dunaif, A.: Diagnostic criteria for polycystic ovary syndrome: Towards a rational approach. In: Polycystic Ovary Syndrome (Current Issues in Endocrinology and Metabolism), Dunaif A, Givens JR, Haseltine FP, Merriam GE (Eds), Blackwell Scientific Inc., Boston 1992. p.377.