Az összefoglaló néven hiperandrogén bőrtüneteknek jelentősége az, hogy a kozmetikai és lelki panaszokat okozó elváltozások mögött komplex hormonális és anyagcserezavarok állhatnak.(G.S)

Ezért, főleg amennyiben ezekhez, vérzészavar, meddőség is társul, endokrin kivizsgálás és - életmódváltoztatáson kívül - terápia is szükséges. A tünetek diagnózisa és kezelése gyakran az endokrinológus, a kozmetológus (bőrgyógyász) és kozmetikus együttműködését igényli.

TARTALOM

1. Élettani háttér

2. A hyperandrogén bőrtünetek jelentősége

3. Hyperandrogenismus kialakulási mechanizmusa

4. Hyperandrogén bőrtünetek fizikális diagnózisa

5. Hyperandrogén bőrtünetek laboratóriumi diagnózisa

6. Hyperandrogén bőrtünetek kezelése

7. Kozmetológiai, kozmetikai kezelés

1. Élettani háttér

Az ösztrogénen és a progeszteronon kívül androgénak is termelődnek nőkben.

Az androgének forrásai

• mellékvese
• petefészek

Az androgének szerepe

• A mellékvesében termelődő androgénak felelősek a pubertás során a hónaljszőrzet és a szeméremszőrzet kialakulásáért.
• A petefészek theca sejtjeiben termelődött androgénékből képződik az ösztron, majd az ösztradiol. (Ezt könnyen meg tudják jegyezni, mert a Bibliában előbb volt Ádám, csak utána Éva...)
• A női és a férfi hormonok élettani aránya befolyásolja a női testkontúrt és a lelki (pl. libidó, temperamentum, határozottság stb.) és a kognitív (megértési) funkciók kialakulását.
• Az androgének szerepet játszanak a petefészek ciklusos működésében is. Túlzott termelődésük (hyperandrogenizmus) ugyanakkor káros a női szervezetben.

Férfiaknál ilyenkor csak annyit mondunk, hogy "férfias alkat". Orvosi szempontból ennek nincs is jelentősége, kivéve, ha daganat okozza a túlzottan magas tesztoszteron szintet.

Nőknél nem minden inzulin rezisztens állapot jár emelkedett androgén szinttel és nem mindig igazolható inzulinrezisztencia, ha az androgének szintje megemelkedik vagy hyperandrogén bőrtünetek alakulnak ki.

2. A hyperandrogén bőrtünetek jelentősége

A hyperandrogén bőrtüneteknek is nevezett akne, hirsutismus és az androgen alopecia. A kozmetikai panaszokat okozó elváltozások mögött komplex hormonális és anyagcserezavarok állhatnak, melyek károsan befolyásolják a menstruációt, a fertilitást, lelki panaszokat okoznak és növekszik a hyperandrogén nők morbiditása (betegség) és a mortalitása (halálozás) is!

A hyperandrogenismussal járó betegségek klinikai manifesztációi három csoportra oszthatók:

1. külső tünetek (akné, szőrösödés, zsíros bőr, hajhullás),
2. menstruáció rendellenességei, illetve infertilitás (meddőség, habituális abortus)
3. anyagcsere zavarok, szív-érrendszeri szövődmények és daganatok.

3. Hyperandrogenismus kialakulási mechanizmusa

• Az ovariumok (petefészekek) és a mellékvesék fokozott androgén (hím nemi hormon) termelése;
• Nő a vérben a szabad androgének aránya;
• Csökken az androgének anyagcseréje a májban;
• A célszervek androgén érzékenysége növekszik (a receptorok száma nő),
• A célszervekben nő a specifikus enzimek aktivitása (pl. 5-alfa-reduktáz), fokozódik a DHT (dihidrotesztoszteron) képződése;
• A célszervekben fokozott a receptorok (kötőhelyek) érzékenysége.

Vizsgálatok igazolják, hogy hyperandrogén bőrtünetek a bőrben kialakuló fokozott androgénhatás esetén is kialakulnak, anélkül, hogy a vérben emelkedett lenne valamelyik hím nemi hormon.

4. Hyperandrogén bőrtünetek fizikális diagnózisa

4. 1 Pattanások (Akne, acne)

(forrás: Depositphotos_42697903_l-2015.jpg)

Az akne jellegzetesen az arcon, a nyakon, a mellkason, a háton és a vállakon alakul ki, mivel ezeken a területeken van a legtöbb faggyútermelő mirigy.

Az aknenak az alábbi formái lehetnek:

• Zárt comedók - A szőrtüsző nyílását eltömítik az elhalt hámsejtek és a faggyú, emiatt a szőrtüsző kitágul, a szokásosan termelt váladék felgyülemlik.
• Mitesszerek (nyílt comedók): Ezek hasonlítanak a zárt comedókhoz, azonban sötétre elszíneződnek és a bőr felszíne felé nyíltak, így a tartalmuk ki tud ürülni.
• Pattanások: A pattanások a bőr felszínéből kiemelkedő pirosas foltok, melyek a szőrtüsző gyulladása vagy fertőzése miatt alakulnak ki.
• Ciszták (tömlők): A ciszták a bőr felszíne alatt található köteges csomók, melyeket mélyen a szőrtüszőben felgyülemlő váladék tölt ki.

Forrás: pharmaceutical-journal.com

Az aknék kialakulásának mechanizmnusa

• A faggyú túltermelése, akár a vérben emelkedett hím nemi hormonok vagy a helyi (sejten belüli) fokozott hím nemi hormon hatására,
• Ha a szervezet fokozott mennyiségű faggyút termel, ez az elhalt hámsejtekkel együtt felgyűlve felhalmozódhat a szőrtüszőben, ott megszilárdulhat, mintegy dugót képezve.
• Az elhalt hámsejtek nem megfelelő hámlása (lelökődése), a bőr szőrtüszőinek irritációja,
• Az arcon lévő Propionibacterium acnes nevű baktérium elszaporodása, mely a szabad zsírsavak felszabadulása miatt bőr gyulladását okozzák. Az elhalt hámsejtektől és faggyútól elzárt pórusok ugyanis ideális feltételeket biztosítanak a baktériumok megtelepedéséhez.
• A zsírsavak bejutnak a környező szövetekbe, melye további tüneteket okoz.
   
• 

Az akne legtöbbször nem igényel endokrin kivizsgálást. Azonban ha a tünetekhez hirsutismus és / vagy alopecia társul, főleg ha azok virilismus résztünetei, vagy ha a beteg kövér, illetve vérzészavara van vagy a bőrgyógyászati kezelés eredménytelen az androgének szintjét és szükség esetén a fokozott termelődés forrását is vizsgálni kell. A választott módszert mindig a beteg állapota illetve a rendelkezésünkre álló lehetőségek döntik el.

A nem időben és nem megfeleló módon kezelt aknék később hegesen gyógyulhatnak.

forrás: Depositphotos_27744201_m-2015.jpg

A hirsutismustól, mind diagnosztikus, mind terápiás szempontból, lényeges elkülöníteni a hypertrichosistól. A hypetrichosis nem nemi jellegű fokozott szőrnövekedés, amelynél általában normális az androgén anyagcsere és orvosi terápiát nem igényel, csak (esetleg) kozmetikai beavatkozást.

A hirsutismus fokát Ferriman és Gallwey szerint határozhatjuk meg, amely a legelterjedtebb szemikvantitatív módszer. Az eljárás 11 régiót vesz figyelembe a női szőrzet megítélésénél, amelyek közül csak 9 számít a hirsutismus pontozásánál, ugyanis az alkar és a lábszár pontjait a hirsutismus súlyosságának megítélésében nem tartja mérvadónak, mivel nem hormon érzékeny testtájék. Minden régióban 0-4-ig lehet pontozni, maximum pontszám: 36. Nyolc pont alatt nincs hirsutismus.

4.3. Fokozott hajhullás.

A fokozott hajhullás hátterében is lehetnek endokrin eltérések. Még az orvosi szempontból nem súlyos hajhullás is komoly lelki problémát jelenthet nőknél. 

forrás: Depositphotos_80408556_m-2015.jpg

A hajhullás akkor tekinthető kóros mértékűnek - alopeciának - ha naponta több mint 150 hajszál hullik ki. Napi 70-100 hajszál kihullása még normális.

A nőknél, a férfiakénál enyhébb kopaszodás és ritkulás - főleg a fejtetőn és oldalt, a halánték két oldalán - jelentkezik, de a hajvesztés szétszórtabb, egyenletesebb, és egyszerre nagyobb hajrészt érinthet, mint a férfiaknál.

A hajritkulás formái férfiaknál és nőknél

Forrás: Depositphotos_188876142_m-2015.jpg

Bármely szakrendelésen, fokozott hajhullás miatt jelentkező betegnél - a leggyakoribb okokon túl (pszichés tényezők, vashiány, vitaminhiány, gyulladás, allergia, hypothyreosis, életkor stb.) - gondolni kell hyperandrogenizmusra is.

5. Hyperandrogén bőrtünetek laboratóriumi diagnózisa

5. 1. Általános szempontok

A hiperandrogén bőrtüneteknél használt nőgyógyászati-endokrinológiai diagnosztikai eljárásoknak három fő célja van:

1. Tisztázni a hiperandrogén hatás eredetét.
2. Tisztázni a fertilitási viszonyokat.
3. Szűrni a hyperandrogenismussal járó rizikótényezőket.

Az akne legtöbbször nem igényel endokrin kivizsgálást. Azonban ha a tünetekhez hirsutismus és / vagy alopecia társul, főleg ha azok virilismus résztünetei, vagy ha a beteg kövér, illetve oligomenorrhoeás, továbbá a késői típusú, és a terápia rezisztens formáknál az androgének szintjét és szükség esetén a fokozott termelődés forrását vizsgálni kell. A választott módszert mindig a beteg állapota illetve a rendelkezésünkre álló lehetőségek döntik el.

A hiperandrogén bőrtüneteknek, köztük az aknenak nincs jellemző hormonstátusuk, a tünetekkel járó hormonszintek különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a panaszok háttérben kimutatható-e valamilyen endokrin betegség vagy idiopathiás elváltozásról van-e szó. A funkcionális vagy organikus eredetű endokrin betegség esetén a jellemző hormonstátust a kórkép jellege - és nem a bőrtünet - határozza meg.

5. 2. Egyéb laboratóriumi vizsgálatok

A hirsutismussal és / vagy obesitassal járó eseteknél a rizikófaktorok szűrése egyre nagyobb jelentőségű. Ennek keretében kerülhet sor a vércukor, inzulin és lipidek meghatározására. Az androgének lebomlását a májműködés befolyásolhatja, ezért - főleg emelkedett androgén szint esetén - a májenzimek meghatározása az alapvizsgálatok közé tartozik.

A laboratóriumi vizsgálatokkal ki kell zárni minden olyan kórképet, mely hyperandrogenizmussal, vérzési rendellenességgel, elhízással járhat, beleértve a petefészek és a mellékvese androgén hormont termelő daganatait, kongenitális adrenális hyperplasiát (CAH), Cushing szindrómát, hyperprolactinaemiát, acromegaliat és a pajzsmirigy funció zavarát.

Tekintettel a hyperandrogen bőrtünetek alacsony diagnosztikus megbízhatóságára, a kórkép diagnózisához legmegbízhatóbb eljárás az androgén hormonok meghatározása.

A diagnózisban javasolt a bőrgyógyászokat is bevonni. Fokozott hajhullás esetén hasznos lehet a trichogram elvégzése.

6. Hyperandrogén bőrtünetek kezelése

A PCOS-ben akne, hirsutismus és ritkábban androgen alopecia alakul ki. Az enyhe fokú hyperandrogén bőrtünetek (papulopustular akne, akne conglobata) tüneti kezelésére, a lokális vagy szisztémás bőrgyógyászati kezelésen kívül, fogamzásgátlók (OCP-k) vagy fogamzásgátló hatású ciproteron-acetátot tartalmazó készítmények alkalmazhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a FG score nyolc pont alatti, a hirsutismus kizárható, tehát kezelés nem indokolt.

A gyakorlat számára lényeges szempont, hogy a hyperandrogén bőrtünetek terápiánál a szérum androgén szinteket nem feltétlenül szükséges figyelembe venni, ugyanis azok nincsenek szoros kapcsolatban a hiperandrogén bőrtünetek súlyosságával.

Lényeges továbbá annak ismerete is, hogy jelenleg nem rendelkezünk olyan szisztémás hormonális kezelési lehetőséggel, amely eredményesen kezelné a hyperandrogén bőrtünetek és a peteérés hiánya miatt kialakuló menstruációs zavarokat egyaránt. Ezért mindig tisztázni szükséges a peteérési és menstruáció zavarok okait. A bizonyítékokon alapuló döntést a peteérési zavar, a hiperandrogén tünet súlyossága, illetve az esetleges ellenjavallatok közösen határozzák meg.

6.1. Seborrhoea, akne kezelése

6.1.1. Zsíros bőr (seborrhoea) és az akne nem hormonális gyógyszeres kezelése

Tekintettel arra, hogy a zsíros ételek fokozzás az aknék és a seborrhoea kialakulásának esélyét, bármilyen kezelést is javasolt az orvos, szükséges zsírszegény diéta alkalmazása is.

Amennyiben a kozmetikai kezelések nem eredményesek, relatíve enyhe tünetek esetén felszíni kezelés is elegendő lehet (pl. benzol-peroxyd, lokális retinoid készítmények, helyileg alkalmazott antimikrobális kezelések, azelain sav.)  Alkalmazhatók még szájon keresztüli adagolásban antibiotikumok (pl. Dalacin) vagy A-vitaminszármazékok (isotretinoin). Az isotretinoin hatásmechanizmusa elsődlegesen a faggyúmirigyek működésének gátlásán alapul. Egy kúra általában 16-24 hétig tart Szedése alatt bőr könnyen kiszáradhat. Terhesség ellen védekezni kell, mert magzati fejlődési zavart okoz!

Kedvező tapasztalatok vannak az Effezel gél alkalmazásával kapcsolatban..

A készítmény két hatóanyagot tartalmaz: adapalént és benzoil-peroxidot. Az adapalén a retinoidokként ismert vegyületek csoportjába tartozik, ami specifikusan hat az aknét okozó bőrfolyamatokra. A másik hatóanyag, a benzoil-peroxid mikrobaellenes hatást fejt ki, lágyítja és hámlasztja a külső bőrréteget.

Megjegyzés: Klasszikus PCOS-ben az izotretinoin alkalmazása nem ideális, ugyanis gyakran emeli a triglicerid, vagy a koleszterin és a vércukor, illetve a májenzimek szintjét.

FIGYELEM: A kozmetikai vagy kozmetológiai kezelésre nem javuló aknék eseteiben endokrinológiai vizsgálat és kezelés szükséges, ugyanis késői szakaszban, a bőr mikro sérülései miatt, már hegesen gyógyuló aknék maradandó nyomot hagynak a bőrön!

6.1.2. Akne kezelése hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával

Annak ellenélére, hogy sokan idegenkednek a fogamzásgátlók használatától, mert "elnyomja" a háttérben lévő folyamatokat és nem oki kezelésként értékelik, alkalmazásuk gyakran mégis szükséges. Megfelelő indikáció esetén alkalmazásuk előnyei meghaladják a hátrányukat.

A hormonális fogamzásgátlók több formában csökkenthetik a hiperandrogén tüneteket, melyek közül legfontosabb a vérben keringő hím nemi hormonok csökkentése.

• Csökkenti a petefészekben termelődő hím nemi hormonokat
• Emelik az SHBG (a hím nemi hormonokat kötő fehérjéket)
• Csökkentik a szabad androgének arányát.

A hormonális fogamzásgátlók (OCP) antiandrogén hatását lényegesen meghatározza azok gesztagén tartalma.

• A legerősebb antiandrogén hatású gesztagen a cyproteron-acetát.
• A fogamzásgátlók kiválasztásánál az aknéra kifejtett hatáson kívül még figyelembe kell venni a készímény kockázatát a thromboembóliás eseményekre is.
• Hershberger teszt szerint a dienogeszt és a drospirenon antiandrogén hatása a cyproteron acetát 40%, illetve 30%-a.
• Lényeges tudni, hogy a cyproteron-acetátot tartalmazó készítmények Magyarországon csak antiandrogén terápiaként vannak törzskönyvezve, nem fogamzásgátlóként.

Az eddigi klinikai vizsgálatok szerint az akne kezelésére a klórmadinont tartalmazó készítmények eredményesebbek a levonorgesztrel tartalmú készítményeknél, a drospirenont tartalmazó OCP-k pedig kedvezőbbek a norgesztimát vagy a nomegesztrolt tartalmú készítményekhez viszonyítva.

6.2. Hirsutismus kezelése

Enyhe fokú hirsutismus esetén dienogesztet vagy drospirenont tartalmazó készítmények egyaránt alkalmazhatók.

Közép- vagy súlyos fokú hirsutismusban már a ciproteron-acetát + EE tartalmú, illetve egyéb antiandrogén hatású készítmények alkalmazása mérlegelhető, illetve esetenként javasolt.

6.2.1. Antiandrogének alkalmazása

6.2.1.1.Ciproteron-acetát

A ciproteron-acetát (CPA) volt az első antiandrogén, amelyet 1964-óta használják a klinikai gyakorlatban. Antiandrogén hatását elsősorban azzal fejti ki, hogy a sejtek citoplazmájában kiszorítja a dihidrotesztoszteront az androgén hatásért felelős receptorról, illetve kis mértékben gátolja az 5-alfa-reduktáz aktivitását, így a tesztoszteron átalakulását aktív dihidrotesztoszteronná. Antigonadotrop hatása miatt csökkenti az ovarialis androgének mennyiségét. A CPA javasolt adagja hirsutismusnál 50–100 mg a ciklus 10 napján. Ugyanakkor a CPA alkalmazása hasonlóan eredményes lehet alacsonyabb dózisban (5–10 mg) is.

Mivel önmagában alkalmazva vérzészavar alakul ki, a ciproteron-acetát ösztrogénnel (estradiol vagy CPA+EE) kombinálva használható. A 2 mg CPA-t +EE-t tartalmazó készítmény akne kezelésére a drospirenont tartalmazó készítményekkel megegyező eredményességű, de hirsutismusban eredményessége jobb.

Alkalmazásánál ugyanakkor lényeges tudni, hogy a CPA a VTE kialakulása szempontjából, a magasabb kockázatot jelentő gesztagének közé tartozik, ezért a véralvadási zavarok kialakulására hajlamosító genetikai tényezőket (V. faktor Leiden mutáció, aktivált protein C rezisztencia) ki kell zárni, illetve dohányzóknak nem javasolt.

Egy 2014-ben megjelen szisztematikus irodalmi áttekintés szerint ( Cochrane Database Syst Rev. 2014 Mar 3;(3)) a cyprotreon-acetát (Diane-35, Cypromix) kockázata megegyzik a Gesztodén/ Dezogesztrel/ Drospirenont tartalmazó készítményekkel.

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉS ÉS FIGYELMEZTETÉS A CIPROTERON-ACETÁT (CPA/EE) KÉSZÍTMÉNYEK BIZTONSÁGOS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN.

2013-ban Az European Medicines Agency's (EMA) Pharmacovigilance Risk Assessment Committee (PRAC) (Európai Gyógyszerügynökség gyógyszerek mellékhatásaival foglalkozó bizottsága) áttekintette a klinikai vizsgálatokból, farmakoepidemiológiai vizsgálatokból, a ciproteron-acetát/etinilösztradiol (2 mg/0,035 mg) tartalmú gyógyszerek biztonságosságával kapcsolatos forgalomba hozatalt követő tapasztalatokból rendelkezésre álló adatokat, valamint az érintettek beadványait, különös tekintettel a thromboemboliás eseményekre.

A PRAC véleménye szerint a ciproteron-acetát/etinilösztradiol (2 mg/0,035 mg) tartalmú gyógyszerek előny-kockázati profilja (benefit/risk) továbbra is kedvező, a közepesen súlyos vagy súlyos, androgénfüggő akne (seborrheával vagy anélkül) és/vagy a hirsutismus kezelésében, fogamzóképes korú nőknél.

A PRAC felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a gyógyszerek hormonális fogamzásgátló hatással rendelkeznek, és mint ilyenek, más hormonális fogamzásgátlóval való egyidejű alkalmazásuk ellenjavallt.

Hajritkulás, kopaszodás esetén (alopecia, androgen effluvium), figyelembe véve a rendelkezésre álló biztonságossági adatokat, különös tekintettel a súlyos thromboemboliás események kockázatára, valamint a rendelkezésre álló hatásossági adatok jelentős korlátozottságát az előny-kockázati profil nem kedvező, és ezért ebben a terápiás indikációban ezek a gyógyszerek a továbbiakban nem javasolhatók.

6. 2.1.2. A hirsutismus kezelésének további elvi lehetőségei

Spironolacton, finasterid, flutamid

A hirsutismus kezelésére, az előny-kockázat arányát mérlegelve, egyéb antiandrogének hatású készítmények (spironolacton, finasterid, flutamid) alkalmazása is előnyös lehet, bár ezek MÉG NEM szerepelnek a hivatalos indikációban (off label készítmények). Az előny-kockázatra (benefit / risk) vonatkozó bizonyítékok alapján az Endocrine Society (Endokrin Társaság, USA) a spironolactont a hirsutismus első, a finasteridet az alkalmazható készítmények második lépcsőjében javasolja. Magyarországon a hiperandrogén terápia szempontjából mind a spironolacton, mind a finasterid az off label (a hivatalos gyógyszerkönyvi előírat nem tartalmazza ezt az indikációt) kategóriába tartozik. Alkalmazásuk, a megfelelő engedély birtokában, akkor lehet indokolt, ha az EE+CPA készítmények legalább egy éves kezelés eredménytelen. Az OCP hatású készítménnyel az antiandrogének nemkívánatos magzati mellékhatása is megelőzhető.

Kortikosteroidok alkalmazása

A PCOS-hez adrenális eredetű androgenizmus (congenitalis adrenalis hyperplasia, CAH) is társulhat. Ezekben az kombinált esetekben, a mellékvesekéreg működés visszaszorítására, kiegészítő kortikosteroid kezelés – éjszakára alacsony dózisban dexamethasone (0,25–0,5 mg) – alkalmazása is mérlegelhető, bár EE+CPA-t tartalmazó készítményhez viszonyítva ez kevésbé eredményes a hirsutismus kezelésére (EE–CPA: 66%, dexamethasone: 31%). A tartós dexamethason kezelés CAH-al nem kombinált formáknál, ahol csak kis mértékű a dehydroepiandroszteron (DHEA) vagy dehydroepiandroszteron szulfát (DHEAS) emelkedés – figyelembe véve azt is, hogy a DHEAS-nek kardioprotektív hatása is lehet – nem javasolt.

Metformin és Myo-Inozitol alkalmazásának lehetősége

• A metformin szignifikánsan csökkentette a testtömeget, kedvező volt a menstruációs ciklusra, valamint a Ferriman-Gallwey pontszámra (fokozott szőrnövekedésre).
• A metformin kezelés csökkentette az LH és az ösztradiol, az androgének és az Anti-Müller hormonszinteket is. Ezen klinikai és hormonális változások még nem egyértelműen igazoltak a MYO-Inozitol adagolás során.
• A metformin és az OCP hasonló volt a hirsutizmusra gyakorolt hatás szempontjából.
• Randomizált kontrollált tanulmányok szisztematikus értékelése szerint nem volt szignifikáns különbség az inzulin érzékenyítők (pl. metformin) és az orális fogamzásgátlók között.
• A metformin eredményessége alacsonyabb volt mint a spironolaktoné.

Lokális eflornithine

Az arcon kialakuló hirsutismus kiegészítő kezelésként lokális eflorithine kísérlendő meg, mely csökkenti a szőrzet növekedési ütemét. Randomizált kontrollált vizsgálat során 24 hetes kezelést követően 58%-ban észleltek javulást az arcon jelentkező fokozott szőrnövekedés esetén, míg a placebo csoportban a javulás csak 34%-os volt. A hatóanyagot tartalmazó készítmény (Vaniqa 11,5% krém) Magyarországon még nem elérhető, de megrendelhető.

6.3. Fokozott hajhullás kezelése

A fokozott hajhullás kezelése az egyik legnagyobb probléma mind az orvosok, mind a betegek számára. Utóbbiaknak főleg lelki okok miatt. Kezelése - sajnos - a mai napig sem megoldott.

Az eddigi kutatások szerint a fokozott, androgén eredetű hajhullás kezelésére a lokális minoxidil (Regaine) a legkedvezőbb.

Megjegyzés: Diffúz hajhullást okozhat még stressz: nagyobb gyulladás, baleset, műtét, bizonyos gyógyszerek alkalmazása (pl. véralvadásra hatók), valamint pszichés trauma lehet a kiváltó ok. A hajvesztés ezekben az esetekben nem jelentkezik azonnal, hanem 3-5 hónap múlva alakul ki, akkor hirtelen, nagyfokúan, diffúzan nyilvánul meg. Amennyiben sikerül megtalálni, és kezelni a kiváltó okot, a hajhullás magától megszűnhet.

Az alábbi javaslatokat bizonyítékok nem támasztják alá, de megpróbálhatók:

• Szteroidos oldatok használata a fejbőrre. Ezek ösztrogént is tartalmazhatnak.
• A koffein tartalmú samponok és hajszeszek.
• A hajhagymák aktiválására, a hajszálképzésre szájon át történő kezelés is alkalmazható. Lehet szedni antioxidáns tartalmú A- és E-vitamint, B-vitamint,
• Az ásványi anyagok, nyomelemek szintén jótékonyan befolyásolják az egészséges hajképződést, ezek közül a legfontosabb a réz, a vas és a cink, valamint a kén.
• A kén a hajszálak alapjául szolgáló keratin szintézisében tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Érdemes a fent említett anyagokat olyan készítmények formájában a szervezetbe juttatni, melyekben kombináltan, és a megfelelő mennyiségben vannak jelen.

Az ilyen kapszulákat, tablettákat általában kúraszerűen célszerű alkalmazni, így segíthető elő a legjobban a hajhagymák regenerációja.

7. Kozmetológiai, kozmetikai kezelés

Amennyiben a beteg idegenkedik a gyógyszeres kezeléstől, vagy - az aknék és a fokozott szőrzetnövekedés gyógyulása sikertelen az alkalmazott endokrinológiai kezelése esetén, kozmetológiai, kozmetikai eljárások is szükségesek. Ezek a kezelések lehetnek önálló ellátási formák vagy a gyógyszeres kezelések kiegészítéseként. A két kezelési forma kedvezően befolyásolja a panaszok rősségét és a panaszok újboli kialakulásának gyakoriságát.

Kozmetikai lehetőségek

depiláció:

• borotválás,
• szőrtelenítő krémek.

epiláció:

• gyantázás,
• lézeres terápia,
• hidrogénperoxid (szőrszálak szőkítése).

forrás:Depositphotos_26710807_m-2015.jpg

forrás: Depositphotos_91808636_m-2015.jpg

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt vagy az Ön által használt készítmény betegtájékoztatójának elolvasását!

►Lásd még

A metforminról

A szénhidrát és az inzulin anyagcsere laboratóriumi vizsgálata

Az anti-Müller-hormon szerepe az anovulációs infertilitás osztályozásában

Diagnosztikus tesztek értékelése

Hyperandrogén bőrtünetek

Hyperandrogén bőrtünetek diagnózisa

Hyperandrogén bőrtünetek terápiája

Inositol alkalmazasának lehetőségei

Meddőség kezelése

Menstruáció zavarai

Menstruáció zavarainak diagnózisa

Menstruáció zavarainak terápiája

Metformin – újabb adatok egy megbízható és hatékony „régi” vércukorcsökkentő készítményről

Metformin alkalmazása inzulinrezisztenciában

Metformin és inositol összehasonlítása

Metformin és PCOS

Irodalom

• Borsos A., Gődény S.: Hormonal contraception in hyperandrogenic adolescent girls. In Contraceptive Choices and Realities. Ed.: R.H.W. van Lunsen , V. Unzeitig and G. Creates. The Parthenon Publishing Group, New York, London, 2000, 109-113.
• de Bastos M és mtsai: Combined oral contraceptives: venous thrombosis. Cochrane Database Syst Rev. 2014 Mar 3;(3):CD010813. doi: 10.1002/14651858.CD010813.pub2
• Escobar-Morreale, H. F., Carmina, E., Dewailly, D., et al.: Epidemiology, diagnosis and management of hirsutism: a consensus statement by the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update., 2012, 18, 146-170.
• Ferriman, D., Gallwey, J.: Clinical assessment of body hair growth in women. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1961, 21, 1440–1447.
• Gődény S.: Hirsutismus, alopecia és akne. Klinikai endokrinológia (Szerk.: Leövey A.) Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest. 2001, 501-506.
• Gődény S.: Nőgyógyászati farmakoterápia. In: Farmakoterápia (4. kiadás szerk.: Bakó Gy), Medicina, Budapest, 2010, 498-561.
• Gődény S: Akne, hirsutismus és alopecia. Betegség enciklopédia 1. kötet, Springer Tudományos Kiadó Kft, Budapest, 2002, 106-110.
• Gődény S., Csenteri O.: A polycystás ovarium szindróma interdiszciplináris, bizonyítékokon alapuló diagnózisának fontossága. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1175–1188.
• Gődény S., Csenteri O.: A polycystás ovarium szindróma tüneteinek bizonyítékokon alapuló terápiája. Orvosi Hetilap,156,45, 1803–1815. (2015).
• Lowenstein, E. J.: Diagnosis and management of the dermatologic manifestations of the polycystic ovary syndrome. Dermatol. Ther., 2006, 19, 210-23.
• Mueck AO: Treatment of hyperandrogenism in women with ethinylestradiol and cyproteroneacetate. Eur J Contracept Reprod Health Care. 2017 Jun;22(3):170-171. doi: 10.1080/13625187.2017.1328170. Epub 2017 May 25.
• Ostrowska, Z., Zwirska-Korczala, K., Pardela, M., et al.: Circadian variations of androstenedione, dehydroepiandrosterone sulfate and free testosterone in obese women with menstrual disturbances. Endocr.Regul., 1998, 32, 169-176.
• Quinn, M., Shinkai, K., Pasch, L., et al.: Prevalence of androgenic alopecia in patients with polycystic ovary syndrome and characterization of associated clinical and biochemical features. Fertil Steril., 2014, Febr. 14. Epub ahead of print
• Unluhizarci, K., Kaltsas, G., Kelestimur, F.: Non polycystic ovary syndrome-related endocrine disorders associated with hirsutism. Eur. J. Clin. Invest., 2012, 42, 86-94.