Vérzészavar az egyik leggyakoribb nőgyógyászati panasz, ami előfordul fiatal és idősebb korosztályban egyaránt. Fiatalabb és fertilis életkorban legtöbbször funkcionális, tehát hormonális zavarral függ össze, míg idősebbeknél gyakrabban áll valamilyen szervi elváltozás a panasz hátterében.

TARTALOM

1. A menstruáció zavarainak felosztása

2. A menstruáció gyakoriságának zavarai

3. A menstruáció mennyiségének zavarai

4. A menstruációs ciklus járulékos vérzései

1. A menstruáció zavarainak felosztása

Élettani körülmények között a két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti átlagosan 28 nap a ciklus hossza, de 2-3 napos eltérés még élettanilag tekinthető. Az élettani hormonális működést bonyolult szabályozó mechanizmusa miatt, melyet több külső tényező is befolyásol  (környezet és életmódbeli változások, stressz)  hatással lehetnek a ciklus hosszára, a vérzés mennyiségére, még akkor is, ha egyébként a ciklus hossza és mennyisége stablinak tekinthető és peteérés is igazolható.

(Depositphotos_60778785_m-2015.jpg)

A 21 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jelentkező menzesz viszont kórosnak tekinthető.

A vérzészavarokat több szempont szerint lehet csoportosítani. A tünetek szerint a vérzés zavarokat fel lehet osztani:

• 1. a vérzés gyakorisága és
• 2. a vérzés mennyisége alapján történik.

Mindkét vérzészavar hátterében állhatnak funkcionális, tehát hormonális okok vagy szervi elváltozások. Nem nőgyógyászati eltérések is okozhatnak vérzészavart.

2. A menstruáció gyakoriságának zavarai

2.1. Gyakori vérzés (polymenorrhoea)

A 21 napnál gyakrtabban jelentkező, gyakori vérzés hátterében gyakran áll szervi elváltozás (gyulladás, ciszta, daganat) vagy hormonális egyensúlyzavar, emellett a fokozott vérvesztés önmagában is veszélyes és további szövődmények forrása lehet. A túl gyakori vérzés, vagy folyamatos vérezgetés hosszú távon akkor is vérszegénységhez vezet, ha az egy alkalommal történő vérvesztés nem látszik jelentősnek, ezért mindenképpen keresse fel kezelőorvosát.

2.2. Ritka vérzés (raromenorrhoea)

Raro, vagy oligomenorrhoeáról ha a vérzések 35 napnál ritkábban jelentkeznek, de a vérzés kimaradása általában nem haladja meg az 56 napot. A túl ritka havivérzés hátterében legtöbbször a hormonális tengely nem kielégítő működése áll. Mivel ilyen esetekben általában szabályos tüszőérés és tüszőrepedés (ovuláció) nem következik be, különösen akkor indokolt a vizsgálat és kezelés, ha terhesség létrejötte kívánatos. Amennyiben terhességet szeretne és a nőgyógyászati vizsgálat nem igazol egyéb eltérést, úgy a hiányzó tüszőérést gyógyszeres kezeléssel igyekszünk elérni. A terápia mindenképpen szakorvosi felügyeletet igényel.

2.3.A vérzés kimaradása (amenorrhoea)

Amenorrhoeának nevezzük azt az állapotot, amikor egy nő nem menstruál.

Két formáját lehet megkülönböztetni:

• primer amenorrhoea
• szekunder amenorrhoe

Természetesen nem nevezzük amenorrhoeának azokat a természetes életszakaszokat, amikor normálisan nincs menstruáció. Ilyenek a pubertást megelőző és a változó kort követő évek, valamint a terhesség és szoptatás időszaka.

2.3.1. Primer amenorrhoea

A primer amenorrhoea azt jelenti, ha egy 16. életévét betöltött lánynak eddig még soha nem volt menzesze. Ennek oka legtöbbször valamilyen súlyosabb genetikai rendellenesség vagy anatómiai eltérés, bár előfordulhat más - enyhébb - tényezők miatt is.

2.3.2. Szekunder amenorrhoea

Szekunder amenorrhoea fennállásakor a páciensnek korábban már volt menzesze, de több mint három hónapja nem menstruál. Serdülőkorban a menarchet (az első menzesz ideje) követő két évben türelmesebbek vagyunk, ilyenkor a hat hónapot meghaladó vérzéskimaradást tekintjük amenorrhoeanak.

2.4. Irreguláris ciklus

Irreguláris ciklusnak tekintjük a menstruáció, ha a normálnak tekinthető 28 +- 2-3 napos ciklus és azt követően jelentkező ciklusok a polymenorrhoea és a raromenorrhoeanál meghatározott időintervallumban előre nem kiszámítható módon rendszertelenül jelentkeznek. Legtöbbször peteérési zavar áll a háttérben.

3. A menstruáció mennyiségének zavarai

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége egyénenként változó, de egy adott nőnél is rendszerint változik élete folyamán. A vérzés mennyiségét sokszor nehéz objektíven megítélni. Általában 80 ml körülin egy vérzés alatt távozó menstruációs váladékot, de ilyen pontosságú méréseket még az orvosi gyakorlatban sem történik. A 4-5 napig tartó menstruációs vérzés átlagosnak tekinthető. Általában fokozatosan kezdődik, majd múlik el, de van akinél hirtelen jelentkezik, és fokozatosan csökken, vagy ellenkezőleg inkább az utolsó 1-2 napon bő.

A vérzés mennyiségének pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján tudunk következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre. Ugyancsak kóros kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kivizsgálást igényel. A vérzés általában 4-5 napos, ha vérzése 7 napnál tovább tart, hosszabb távon ugyancsak vérszegénységhez vezethet, érdemes nőgyógyászát felkeresnie.

3.1. Bő havi vérzés (Hypermenorrhoes)

Szabályos időközönként jelentkező, de az átlagosnál bővebb vérzés.

Ha menstruációi kezdetektől bővebbek, úgy a háttérben állhat a véralvadási rendszer zavara is, így első lépésben indokolt ennek vizsgálata. Ha a vérzések mennyisége csak a későbbi időszakban nőtt meg, úgy inkább nőgyógyászati okokra kell gondolnunk.

A bő vérzés okai a következők lehetnek: 

-többnyire szervi (organikus) okok:

• nőgyógyászati eltérések: myoma, adenomyosis uteri, endometriosis  uteri, polypus
• általános betegségek: hypertonia (magasvérnyomás), véralvadási zavarok

(Depositphotos_37011737_l-2015.jpg, Depositphotos_116840170_m-2015.jpg)

Ritkán funkcionális okok lehetnek a háttérben:

• véralvadás lokális zavara,
• az agyalapi mirigy működési zavarai (hypothalamicus dysfunctio) 

Idősebb korban, főleg a változó korhoz közeledve mindinkább a méhnyálkahártya betegsége áll a bő, rendszertelen vérzések hátterében. Ilyenkor mindig szövettani mintavétellel kell kizárnunk a rosszindulatú elváltozást. Ez egyaránt történhet nőgyógyászati kürett (méhkaparás), vagy -különösen ismétlődő esetekben- hiszteroszkópia segítségével.

3.2. Kevés havi vérzés (Hypomenorrhoea)

Szabályos időközönként, de az átlagosnál kevesebb, rövidebb ideig tartó vérzés. Leggyakrabban funkcionális és gyakran társul fogamzásgátlók szedésével.

4. A menstruációs ciklus járulékos vérzései

• köztivérzés,
• praemenstrualis vérzés,
• postmenstrualis vérzés.

A járulékos vérzés lehetséges okai

• - legtöbbször funkcionálisak
  • félidős: ösztrogén szint átmeneti csökkenése félidőben,
  • menzesz előtti: corpus luteum (sárgatest) elégtelenség,
  • menzeszt követően: a  corpus luteum (sárgatest) késői visszafejlődése.
• - organikus:
  • genitális: endometritis, myoma, polypus, carcinoma,
  • általános betegségek: hemorrhagias diathesis, hypertonia

A menstruációtól független, közösülés után jelentkező pecsételő vérzést  gyakran az úgynevezett cervicalisatió (hengerhám a portio felszínén a laphám helyett), de a méhszáj kóros elváltozása is okozhat.

FIGYELMEZTETÉS
Jelen tájékoztató nem helyettesíti kezelőorvosával történő személyes konzultációt!

►Lásd még

A női reproduktív működések neuroendokrin szabályozása

Primér amenorrhoea

Szekunder amenorrhoea

Hyperprolaktinaemia

Menstruáció zavarainak diagnosztikája

Menstruáció zavarainak terápiája

Szekunder amenorrhoea diagnózisa, terápiája

Irodalom

• Gődény -Lampé: Terhesség és nőgyógyászati kórképek. Gyógyszeres terápia sorozat. Springer Hungarica, 1995.
• Gődény S.: Vérzési rendellenességek. Gyermeknőgyógyászat (szerk.: Borsos A.), Golden Book, Budapest, 1997, 99-116.